BpA hatása a bélbetegségre

A mikroműanyagok, azaz az 5 milliméternél kisebb, akár egészen mikroszkopikus méretű műanyagdarabok száma a becslések szerint az óceánban közel ötbillió lehet, és már csaknem minden élelmiszerben jelen vannak, így az emberi testbe is bekerülnek, ám ez idáig kevés kutatás foglalkozott hatásukkal.

Egy közelmúltban, a Texas A&M Egyetemen végzett kutatás ehhez kapcsolódóan a biszfenol-A vagy másképp BpA egészségügyi vonatkozásait próbálta felmérni. A BpA a polikarbonát műanyagok előállítására használt vegyi anyag, melyet többek közt a PET palackok, ételtároló műanyag dobozok gyártásakor is alkalmaznak.

Bélbetegséget is okozhatnak

Az anyag vizsgálata azért is fontos, mert az - különösen hő vagy magasabb savtartalmú ital hatására - kismértékben kioldódik a műanyagból, ami korábbi kutatások szerint károsítja a hormonrendszert, és viselkedészavarokat okozhat a gyerekeknél.

A kutatás anyagából publikált tanulmány szerint a biszfenol-A súlyosbítja a gyulladásos bélbetegségek tüneteit, és növeli azok kockázatát, mivel negatívan befolyásolja az aminosav-anyagcserét a bélben, ez pedig összefüggésbe hozható a gyulladás erősödésével.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek közé tartozik többek között a colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a Crohn-betegség, tüneteik pedig szerteágazóak: előfordulhat erős hasmenés, hasfájás, fáradtságérzet és indokolatlan fogyás. 

A betegség esetén akár műtétre és élethosszig tartó kezelésre is szükség lehet. A gyulladásos bélbetegség eseteinek száma egyre növekszik, bár kiváltó okai egyelőre nem teljesen ismertek, számos kockázati tényezőt említettek már. A környezeti faktorok közül a tanulmány csak a BpA hatását vizsgálta meg.

A BPA egészségkárosító hatása miatt az ösztrogén hormon termelését zavarja meg, továbbá a texasi kutatók szerint a bél mikrobiomrendszerét is megváltoztathatja. A preklinikai kutatást gyulladásos bélbetegségben szenvedő egereken végezték el.

A vizsgálat során az aminosavak anyagcseréjének tükrében elemezték a bél gyulladását és sérülését is, figyelembe véve a széklet és a testsúly változásait. Megállapították, hogy a BpA-nak való kitettség növelte a gyulladáshoz vezető vegyületek szintjét a bélrendszerben, így a betegségek tünetei erősödtek. 

A folyamatot arra vezették vissza, hogy csökkent a fehérjelebontásért felelős bélbaktériumok által termelt vegyületek, például a triptofán és az 5-hidroxi-indol-3-ecetsav szintje. Ezek kapcsolatban állnak a szerotonin termelésével, mely ugyancsak csökkenthetné a gyulladásokat. 

A kutatócsapat szerint szükség van további megerősítő vizsgálatokra, de eredményeik felhívják a figyelmet arra, hogy fel kell ismerni az emberek számára, hogy ez a környezeti tényező sajnos nagy valószínűséggel hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához és súlyosbodásához is.

(Képek: Getty Images Hungary.)