A beteg épület szindróma 8 előjele

Bár a tünetegyüttest az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte 1986-ban, sokan még manapság is kételkednek a beteg épület szindróma létezésében. Jól mutatja ezt a hazai helyzet is: míg a betegség megelőzésének legjobb módja a legfrissebb kutatások által kijelölt normákhoz való igazodás lenne, addig Magyarországon egyáltalán nem is léteznek normák a betegségre vonatkozóan.

Amikor az épület beteg

A beteg épület szindróma (sick building syndrome, röviden SBS) nem konkrét betegség, hanem különböző tünetek együttes megjelenésének összefoglaló neve. A tünetek egy adott épületben, egymás melletti szoros közelségben dolgozóknál jelennek meg, leggyakrabban ott, ahol nincs kellő hangsúly fektetve a megfelelő szellőzésre, megvilágításra, illetve olyan új épületekben és irodaházakban, ahol az energiatakarékosság jegyében közös eredetű hűtő- és fűtőrendszerek gondoskodnak a - megkérdőjelezhetően - megfelelő szellőzésről és hőmérsékletről.

Tünetek

A beteg épület szindróma okozta panaszok egy bizonyos, a munkahelyen eltöltött idő után jelentkeznek, melyek az épület elhagyását követően megszűnnek. A következő tünetek utalhatnak az SBS jelenlétére:

• gyakran jelentkező fejfájás, amely a munkahelyről kilépve rövid időn belül elmúlik
• émelygés, hányinger
• hirtelen fellépő hangulatváltozás, rossz közérzet
• szemgyulladás, szemirritáció
• torokszárazság, köhögés
• bőrirritáció, bőrviszketés
• szapora légzés, légszomj
• izomgörcsök

Mivel azonban a panaszok számos más betegségnek, mint például a szénanáthának, az asztmának vagy bármilyen allergiának is betudhatóak, még ma is akadnak, akik megkérdőjelezik az SBS létezését.

Kiváltó okok

A beteg épület szindróma tüneteinek leggyakoribb kiváltó oka az épületekben magas koncentrációban jelen lévő szén-dioxid, de az épületek felújításához használt vegyi anyagok vagy éppen a tisztítószerek is kiválthatják a betegséget. Régi irodaházakban a vízszivárgás okozta penész, valamint a rosszul karbantartott szellőzőrendszerek, és a bennük megtelepedett baktériumok egytől egyik hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

Dán kutatók továbbá azt is feltételezik, hogy az SBS kialakulásában az ózonnak is jelentős szerepe van. Véleményük szerint ugyanis a levegőben egyébként is jelen lévő szerves vegyületek (volatile organic compound, röviden VOC), melyek származhatnak a fából készült tárgyakból, szőnyegekből, parfümökből, de akár az emberi leheletből is, ózonnal keveredve szemirritációt és légúti panaszokat okozhatnak. A keveredés pedig elkerülhetetlen, az ózon ugyanis fotokémiai szmog alakjában könnyen bejut az épületekbe, hatását ráadásul tovább fokozza a különböző irodai gépek, mint a nyomtató vagy éppen a fénymásoló által termelt elektroszmog.
Mindez azonban még csak feltételezés, az erre irányuló vizsgálatok eredményei láttán azonban a kutatók úgy vélik, hamarosan pontos információkkal rendelkeznek majd az SBS-t kiváltó vegyületek jellegére vonatkozóan.

Megelőzhető?

Az SBS részben megelőzhető vagy legalábbis a tünetek enyhíthetők a szellőzőrendszerek rendszeres karbantartásával, a nedves falfelületek kiszárításával, és így a penészedés megszüntetésével. Sokat segít továbbá az SBS-ben szenvedők panaszain, ha legalább néhány dolog nincs automatizálva az épületben, így van lehetőségük szabályozni a fény erősségét, a levegő mennyiségét, vagy éppen a helyiség zajszintjét.

Az SBS kialakulása azonban teljes mértékben megelőzhető lenne, ha az adott épület fenntartója a beteg épület szindrómával kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeit figyelembe venné, és az ezek alapján kialakított normákhoz és határértékekhez igazodva a megfelelő védelemmel látná el az épületet. Az elmélet azonban több sebből vérzik, elég csak azt említeni, hogy Magyarország semmilyen normával nem rendelkezik az SBS-t illetően.

• tünetek és betegségek
• munkahelyi ártalmak
• Életmód