Ez a 3 alvási szokás hazavágja az agyműködésed: sokkal hamarabb öregszel meg
Csendben pusztítják az agysejteket és demenciához vezethetnek.
Sokan hajlamosak vagyunk félvállról venni az alvást, és úgy tekinteni rá, mint egy kötelező elemre a napi programunkban.
Pedig az éjszakai pihenés minősége és hossza közvetlen hatással van a legfontosabb szervünk, az agyunk egészségére és fiatalságára.
3 szokás, ami hazavágja az agyműködésed
Egy friss, nagyszabású tudományos kutatás most rávilágított arra, hogy bizonyos mindennapi alvási szokásaink sokkal szorosabb összefüggésben állnak az agy idő előtti öregedésével, mint azt korábban gondoltuk volna. A vizsgálat eredményei szerint a nem megfelelő alvási rutin akár a demencia kialakulásának kockázatát is növelheti.

Az Alzheimer’s & Dementiacímű szaklapban publikált kutatás során a szakemberek egy óriási orvosi adatbázisból több mint 23 ezer középkorú és idősebb felnőtt agyi MRI-felvételeit és részletes kérdőíves válaszait vetették össze. A szakemberek arra keresték a választ, hogy az egyes alvási mintázatok miként befolyásolják az agy szerkezetét az évek múlásával.
A szakértők végül három olyan konkrét alvási viselkedést azonosítottak a teljesen egészséges résztvevőknél, amelyek egyértelműen az agy öregedésének jeleihez köthetők.
Ezek a következők: az ajánlott 7–9 órás időtartamnál kevesebb alvás, a gyakori napközbeni szunyókálás, valamint a rendszeres álmatlanság. Mindhárom szokás esetében kimutathatóan nagyobb mennyiségben voltak jelen úgynevezett fehérállomány-léziók az alanyok agyában. Ezek az apró szöveti sérülések és károsodások az életkor előrehaladtával halmozódhatnak fel, és bizonyítottan növelik az időskori elbutulás, így az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
A kutatást vezető Madeline Ally rávilágított arra, hogy az alvást eddig többnyire egyetlen általános tényezőként vizsgálták a tudományban. Ez a megközelítés azonban elfedte a részleteket. Az alvás valójában egy rendkívül összetett, sokrétű folyamat, amelynek különböző aspektusai eltérő módon hatnak az agyunk egészségére. A vizsgálatban a résztvevők először 2006 és 2010 között válaszoltak az alvási szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre, majd nagyjából kilenc évvel később MRI-vizsgálaton estek át, hogy felmérjék a fehérállomány állapotát.
Bár kezdetben a horkolás és az akaratlan napközbeni elalvás is gyanúsnak tűnt, miután a kutatók kiszűrték az egyéb befolyásoló tényezőket – mint a magas vérnyomás, a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód –, csak a fent említett három szokás maradt a bűnösök listáján. Különösen érdekes eredmény született a napközbeni szunyókálással kapcsolatban.

Bár egy rövid délutáni alvás átmenetileg frissítőleg hat a koncentrációra, a túl gyakori és tisztázatlan hosszúságú pihenés már negatív folyamatokat jelezhet előre az agyban. Emellett az elemzések megerősítették: a rendszeresen 7 óránál kevesebbet alvóknál látványosan nagyobb volt a fehérállomány sérüléseinek mértéke.
A kutatás vezető professzora, Gene Alexander ugyanakkor hangsúlyozta a jó hírt is: az alvás egy olyan kockázati tényező, amelyen képesek vagyunk változtatni. Ha tudatosan törekszünk az alvásunk minőségének javítására és a megfelelő éjszakai rutin kialakítására, azzal tehetünk az agyunk fiatalságának megőrzéséért, és jelentősen csökkenthetjük a demencia, illetve az Alzheimer-kór kockázatát.
Meggyes víz, szájragasztás és orrtágítók: őrült TikTok-trendekkel próbálnak aludni a fiatalok
A Z generáció furcsábbnál furcsább módszerekhez folyamodik, ha egy jót szeretne aludni.
ElolvasomFotók: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
















