Évente 100 babát érint az összenőtt vagy több ujj: mi történik, ha az ultrahang sem mutatta ki?

Nagyjából 20-25 perc elegendő lenne ahhoz, hogy a szakorvos genetikai ultrahang segítségével kiszűrje a fejlődési rendellenességeket a magzat végtagjain. Sok édesanya azonban csak a szülőszobában szembesül azzal, hogy gyermeke több vagy összenőtt ujjal született. A kézsebész szerint a helyreállító műtétet nemcsak esztétikai okokból kell elvégezni, hiszen a végtag normál működése alapjaiban határozza meg a normális életvitelt.

Összenőtt vagy több ujj a babánál

A modern orvostudomány egyik legnagyobb előre lépése, hogy a magzati fejlődés ma már részletesen nyomon követhető. A genetikai ultrahangvizsgálat nemcsak a baba növekedését ellenőrzi, hanem olyan finom eltéréseket is felfedezhet, mint a kéz vagy az ujjak fejlődési rendellenességei. Már 12 hetesen, majd a második trimeszterig ki lehet szűrni a fejlődési rendellenességeket, de egy alapos, kb. 20-25 perces vizsgálatra és megfelelő tapasztalatú szakemberre van szükség. Nehezítheti a pontos diagnózist a baba fekvése, folyamatos mozgása, illetve az, hogy az alig néhány centis magzat kéz- és lábfeje még apróbb a kivetítőn. 

Ezer terhességből nagyából három baba születik valamilyen végtag, elsősorban kézfejlődési rendellenességgel. Leggyakrabban a több vagy az összenőtt ujjak a legjellemzőbbek, de kevesebb, illetve fejletlen ujjakkal is sok gyermek születik.

Bár a genetikai ultrahang ma már kötelező, sok esetben mégis rejtve maradnak a kézfejlődési rendellenességek és sok édesanya csak a szülőszobában szembesül azzal, hogy gyermeke további ellátást igényel. A szakember szerint ilyen esetekben fel kell keresni egy kézsebészt, aki a baba egy és hároméves kora között elvégzi az operációt és segít a minél zökkenőmentesebb hétköznapok érdekében a rehabilitációban is. Előbb általában nem javasolt a műtét – hacsak nem olyan ritka esetekben, amikor keringési zavar léphet fel -, mert a kéz fejlődése és növekedése az első hónapokban még zajlik. A műtéti eredmények pedig hosszú távon így lehetnek optimálisak.  

Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa az elmúlt öt év alatt csaknem 300 olyan kézsebészeti beavatkozást végzett, ahol valamilyen fejlődési rendellenesség állt fönt, például a gyermek több vagy összenőtt ujjal született. Ez a magas esetszám azt jelzi, hogy bár ritka állapotról beszélünk, a klinikai gyakorlatban folyamatosan jelen van, és speciális ellátást igényel.

- A helyreállító műtét elsősorban nem esztétikai kérdés. A későbbi mindennapi életet ugyanis jelentősen befolyásolja az, hogy felnőve hogyan tud akár olyan hétköznapi feladatokat elvégezni, amelyekhez az ujjak precíz használatára van szükség. A műtétek célja, hogy a gyermek számára komfortosan, a tárgyhasználathoz harmonikusan illeszkedő kezet alakítsunk ki, és az ujjak állását, mozgathatóságát is ehhez igazítsuk. A legtöbb kézfejlődési rendellenesség jól kezelhető, megfelelő időzítéssel és szakértelemmel pedig jó funkcionális eredmények érhetők el. Az operációt követően a gyermekek többsége teljes életet élhet, minimális vagy jól korrigált eltéréssel – mondta a kézsebész.

Fotók: Semmelweis Egyetem

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• ultrahang
• genetikai rendellenesség
• genetika
• sebészet
• születés
• szülés
• újszülött
• Gyerek