Súlyosan károsíthatja a mikrobiomot, ha így étkezel: az autoimmun betegségek kialakulását is elősegíti
Az elmúlt évtizedekben nagymértékben nőtt az autoimmun megbetegedések aránya, a kutatók szerint ebben az étkezés is szerepet játszhat.

gyorsétel
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Az immunrendszer normális esetben a kórokozókkal szemben védi a szervezetet. Előfordul azonban, hogy tévesen a saját, egyébként egészséges sejteket azonosítja be ellenségekként, azok ellen lép fel - ilyenkor autoimmun betegségekről van szó. Mi tartozik ide? Az 1-es típusú cukorbetegségen túl például a sokízületi gyulladás és a szklerózis multiplex, de több mint száz autoimmun kórkép ismert.

Az autoimmun betegségek előfordulása egyértelműen nőtt az utóbbi években, évtizedekben, és bár a pontos kiváltó okok nem ismertek, a családi halmozódáson, genetikai tényezőkön túl az életmód, azon belül pedig az étkezés szerepe sem alábecsülendő a kutatók szerint. 

Egyre gyakoribbak az autoimmun betegségek

Az autoimmun betegségek rendkívül szerteágazó képet mutatnak. Előfordul, hogy az immunrendszer egy adott szerv sejtjei ellen veszi fel a harcot, tehát a kór szervspecifikus, de az is, hogy testszerte elváltozásokat okoz, több szervet is érint, vagyis szisztematikus. Az előbbi csoportba tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, az utóbbiba pedig egyebek mellett a sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) és az SLE (szisztémás lupus erythematosus). 

Arra, hogy minek köszönhető az ide sorolható kórképek egyre gyakoribbá válása, több elmélet is létezik. A témában vizsgálódó szakemberek alapfeltevése, hogy az emberi genetikában nem történt olyan mértékű változás az elmúlt évtizedekben, ami ezt indokolttá tenné, így az okok egyéb, külső hatásokban keresendők. A Guardiannek nyilatkozó szakemberek szerint a betegségek kialakulásában minden bizonnyal az étkezés játszhat fontos szerepet. 

Nyugati típusú étrend

Napjaink vezető táplálkozási „trendje”, a nyugati típusú étrend leginkább a feldolgozott, készen kapható élelmiszerekre, gyorsételekre támaszkodik, ezért aztán transzzsírsavakban, finomított szénhidrátokban gazdag, rostokban, teljes értékű gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben viszont szegény.

Előnyben részesíti a vörös húsokat, többnyire mellőzi a halakat és a tenger gyümölcseit. A nyugati típusú étrend számos civilizációs betegséggel összefüggést mutat, így például a szív- és érrendszeri kórképekkel, a magas vérnyomással, az emelkedett koleszterinszinttel, a metabolikus szindrómával és egyes daganatos állapotokkal is. 

Az is ismert, hogy az egyoldalú, rostszegény táplálkozás károsíthatja a bélflórát, más néven a mikrobiomot. A bélflóra az ember emésztőrendszerében élő mikroorganizmusok összessége, beletartoznak a hasznos, probiotikus és a káros baktériumok is. Amennyiben a mikrobiom változatossága csökken, egyensúlya felborul, változatos tünetek, fáradtság, emésztési problémák, koncentráció- és hangulatzavarok jelentkezhetnek. A bélflóra károsodása a kutatók szerint hozzájárulhat az autoimmun kórképek kialakulásához. A nyugati típusú étrend a mikrobiomra gyakorolt negatív hatáson túl gyulladásos állapot előidézésén keresztül is részese lehet a folyamatnak. 

Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy a magas sótartalmú étrend negatívan hat a szervezetben élő hasznos baktériumokra, ez azért is lényeges, mert a feldolgozott élelmiszerekkel, húskészítményekkel az emberek az ajánlott napi maximális sómennyiség, vagyis az 5 gramm nátrium-klorid sokszorosát vihetik és viszik is be nap mint nap. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Az étkezésen túl a feltételezések szerint környezeti faktorok, így a vegyszereknek való kitettség is szerepet játszhat az autoimmun betegségek elterjedésében. Fontos viszont, hogy önmagában valószínűleg egyik tényező sem elegendő a kórképek kialakulásához, genetikai érzékenységre is szükség lehet.

Mindettől függetlenül az étkezésre az egészség megőrzésének érdekében nagyobb figyelmet kéne fordítani, a készen, csomagoltan kapható, adalékanyagokban bővelkedő élelmiszerek helyett friss alapanyagokból főzéssel, valamint a zöldségfogyasztás emelésével számos megbetegedés kockázata csökkenthető lenne. 

Házi probiotikumok a bélflóra egészségéért

A probiotikus hatású készítmények hatékony segítséget nyújtanak abban, hogy a bélben található mikroorganizmusokat pótolják, a bélflórát helyreállítsák. Bár ezek tablettás vagy folyékony kiszerelésben is kaphatók, jelentős részük táplálkozás útján is bevihető a szervezetbe. Arra viszont figyelj, hogy a probiotikumok prebiotikus ételekkel együtt fogyasztva a leghatékonyabbak!

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük