Növeli az Alzheimer-kór esélyét, de kevesen tudnak róla: új kutatás mutatta meg a kockázati tényezőt

Az Alzheimer-kór több mint ötvenmillió embert érint a világon, ezért nem csoda, hogy állandó vizsgálatok tárgya a betegség. Egy új, MRI-vizsgálatokkal végzett kutatás kimutatta, hogy a kór diagnosztizálásában a dopaminszint is segítség lehet.

A Journal of Alzheimer’s Disease című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatás középpontjában az agy úgynevezett ventrális tegmentális területe állt, ami a dopamin egyik forrásaként ismert a központi idegrendszerben.

Memóriateszt és MRI

A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan kapcsolódik a terület más agyi részekhez, és ez a kapcsolódás mennyiben segíti az Alzheimer korai diagnózisát. A vizsgálatot 110 felnőttön végezték memóriatesztekkel és a legmodernebb, 3 Tesla MRI-technológiával, ami a hagyományos MRI-készüléknél még pontosabb méréseket tesz lehetővé.

A kapott értékek felhasználásával a kutatók összehasonlították az agyterületeket és a memória teljesítményét. Az eredmények jelentős összefüggést mutattak a ventrális tegmentális terület, azaz a dopaminforrás, valamint a hippokampusz, vagyis a memóriáért és emlékezésért felelős rész között.

Kevesebb dopamin, rosszabb memória

Ha az előbbi terület kisebb mennyiségű dopamint juttatott a hippokampuszba, a memória teljesítménye lecsökkent. A dopamin egy olyan ingerületátvivő vegyület a testben, aminek szerepe van a memória és az emlékezés mellett többek között a jutalomérzésben, de még a mozgáskoordinációban is. A Parkinson-kórt például a dopaminsejtek pusztulására vezették vissza.

A tudósok szerint ezért a dopaminszint lecsökkenése és ennek hatására a hippokampusz működésének lassulása is szerepet játszhat abban, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezete romlik. A dopaminhiány már fiatalabb korban is rontja az új információk megszerzésének hatékonyságát, a tanulási képességet, ez pedig megnöveli a demencia kockázatát.

A két agyterület egymásra hatását korábban már megvizsgálták állatkísérletekben, ahol hasonló eredményekre jutottak, de ez az első alkalom, hogy az emberi agyban is megnézték a kapcsolódást. 

A Centers for Disease Control and Prevention szerint az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formájaként a 65 év alattiakat is jelentős arányban érinti, és még nincs rá gyógymód. Becslések szerint 2050-ig a betegségben szenvedők száma 14 millióra nőhet, ezért fontos, hogy feltérképezzék a kór kialakulásának indokait és lefolyását, ami lehetővé teszi a korai diagnózist, és segíthet a célzott kezelések kialakításában.

• alzheimer-kór
• demencia
• betegség
• hormon
• tünetek és betegségek
• Életmód