Növeli az Alzheimer-kór esélyét, de kevesen tudnak róla: új kutatás mutatta meg a kockázati tényezőt
Az alacsony dopaminszint az Alzheimer-kór kialakulásának első jele lehet.
- Angelina Jolie és Brad Pitt középső lánya jól megnőtt: a 14 éves Shiloh olyan magas, mint az anyja
- Helyesíráskvíz, amit sokan elrontanak: egyelőre vagy egyenlőre, melyik a jó?
- Julia Roberts barátnőjét játszotta a Micsoda nőben - Ma tuti elsétálnál az 58 éves színésznő mellett az utcán
- Magyar is van a világ leghíresebb mémjei között: a rajtuk szereplő emberek így megváltoztak az évek során
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
Az Alzheimer-kór több mint ötvenmillió embert érint a világon, ezért nem csoda, hogy állandó vizsgálatok tárgya a betegség. Egy új, MRI-vizsgálatokkal végzett kutatás kimutatta, hogy a kór diagnosztizálásában a dopaminszint is segítség lehet.
A Journal of Alzheimer’s Disease című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatás középpontjában az agy úgynevezett ventrális tegmentális területe állt, ami a dopamin egyik forrásaként ismert a központi idegrendszerben.
Memóriateszt és MRI
A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan kapcsolódik a terület más agyi részekhez, és ez a kapcsolódás mennyiben segíti az Alzheimer korai diagnózisát. A vizsgálatot 110 felnőttön végezték memóriatesztekkel és a legmodernebb, 3 Tesla MRI-technológiával, ami a hagyományos MRI-készüléknél még pontosabb méréseket tesz lehetővé.
A kapott értékek felhasználásával a kutatók összehasonlították az agyterületeket és a memória teljesítményét. Az eredmények jelentős összefüggést mutattak a ventrális tegmentális terület, azaz a dopaminforrás, valamint a hippokampusz, vagyis a memóriáért és emlékezésért felelős rész között.
Kevesebb dopamin, rosszabb memória
Ha az előbbi terület kisebb mennyiségű dopamint juttatott a hippokampuszba, a memória teljesítménye lecsökkent. A dopamin egy olyan ingerületátvivő vegyület a testben, aminek szerepe van a memória és az emlékezés mellett többek között a jutalomérzésben, de még a mozgáskoordinációban is. A Parkinson-kórt például a dopaminsejtek pusztulására vezették vissza.
A tudósok szerint ezért a dopaminszint lecsökkenése és ennek hatására a hippokampusz működésének lassulása is szerepet játszhat abban, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezete romlik. A dopaminhiány már fiatalabb korban is rontja az új információk megszerzésének hatékonyságát, a tanulási képességet, ez pedig megnöveli a demencia kockázatát.
A két agyterület egymásra hatását korábban már megvizsgálták állatkísérletekben, ahol hasonló eredményekre jutottak, de ez az első alkalom, hogy az emberi agyban is megnézték a kapcsolódást.
A Centers for Disease Control and Prevention szerint az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formájaként a 65 év alattiakat is jelentős arányban érinti, és még nincs rá gyógymód. Becslések szerint 2050-ig a betegségben szenvedők száma 14 millióra nőhet, ezért fontos, hogy feltérképezzék a kór kialakulásának indokait és lefolyását, ami lehetővé teszi a korai diagnózist, és segíthet a célzott kezelések kialakításában.
OLVASD EL EZT IS!
