Növeli az Alzheimer-kór esélyét, de kevesen tudnak róla: új kutatás mutatta meg a kockázati tényezőt
Az alacsony dopaminszint az Alzheimer-kór kialakulásának első jele lehet.

no-gondolkozik
Ez is érdekelhet

A jótékonyság ősszel sem áll meg (x)

Kukkants be az Illatszertárba! (x)

Nem szereti a gyerek a zöldséget, mit tegyünk? (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Amikor a tehetség és a középszerűség összecsap - Szily Nóra az Amadeus két főszereplőjével beszélgetett

Ami neked felesleges, másnak érték: így lehet jól jótékonykodni

beauty and style

Csodát tesz a bőrrel a rozmaringolaj, ha így használod: élénkíti a bőrt és csökkenti a ráncokat »

Jobban feszesíti a nyakat, mint a krémek: pár perces arctorna toka ellen »

Divatos dzsekik hideg napokra, 15 ezer forint alatt: vagány, meleg, mégis nőies fazonok a kínálatból »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az Alzheimer-kór több mint ötvenmillió embert érint a világon, ezért nem csoda, hogy állandó vizsgálatok tárgya a betegség. Egy új, MRI-vizsgálatokkal végzett kutatás kimutatta, hogy a kór diagnosztizálásában a dopaminszint is segítség lehet.

A Journal of Alzheimer’s Disease című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatás középpontjában az agy úgynevezett ventrális tegmentális területe állt, ami a dopamin egyik forrásaként ismert a központi idegrendszerben.

Memóriateszt és MRI

A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan kapcsolódik a terület más agyi részekhez, és ez a kapcsolódás mennyiben segíti az Alzheimer korai diagnózisát. A vizsgálatot 110 felnőttön végezték memóriatesztekkel és a legmodernebb, 3 Tesla MRI-technológiával, ami a hagyományos MRI-készüléknél még pontosabb méréseket tesz lehetővé.

A kapott értékek felhasználásával a kutatók összehasonlították az agyterületeket és a memória teljesítményét. Az eredmények jelentős összefüggést mutattak a ventrális tegmentális terület, azaz a dopaminforrás, valamint a hippokampusz, vagyis a memóriáért és emlékezésért felelős rész között.

Kevesebb dopamin, rosszabb memória

Ha az előbbi terület kisebb mennyiségű dopamint juttatott a hippokampuszba, a memória teljesítménye lecsökkent. A dopamin egy olyan ingerületátvivő vegyület a testben, aminek szerepe van a memória és az emlékezés mellett többek között a jutalomérzésben, de még a mozgáskoordinációban is. A Parkinson-kórt például a dopaminsejtek pusztulására vezették vissza.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hogyan győzd le a saját korlátaidat? Early bird akció november 6-ig!

A november 16-i Femina Klub esten Szily Nóra vendége ezúttal Alföldi Róbert lesz, akivel segítenek megfejteni, hogy milyen tényezők állhatnak a siker útjában, hogyan boldoguljunk a kritikákkal és az esetleges kudarccal, és milyen technikákkal hozzuk ki a legjobbat önmagunkból.

Pontos részletek az estről itt olvashatók.

Jegyek early bird áron 3 990 Ft helyett, most csak 2 990 Ft-ért, csak november 6-ig kaphatók!

Időpont: 2020. november 16. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

Promóció

A tudósok szerint ezért a dopaminszint lecsökkenése és ennek hatására a hippokampusz működésének lassulása is szerepet játszhat abban, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezete romlik. A dopaminhiány már fiatalabb korban is rontja az új információk megszerzésének hatékonyságát, a tanulási képességet, ez pedig megnöveli a demencia kockázatát.

A két agyterület egymásra hatását korábban már megvizsgálták állatkísérletekben, ahol hasonló eredményekre jutottak, de ez az első alkalom, hogy az emberi agyban is megnézték a kapcsolódást. 

A Centers for Disease Control and Prevention szerint az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formájaként a 65 év alattiakat is jelentős arányban érinti, és még nincs rá gyógymód. Becslések szerint 2050-ig a betegségben szenvedők száma 14 millióra nőhet, ezért fontos, hogy feltérképezzék a kór kialakulásának indokait és lefolyását, ami lehetővé teszi a korai diagnózist, és segíthet a célzott kezelések kialakításában.

Ezt is szeretjük