Növeli az Alzheimer-kór esélyét, de kevesen tudnak róla: új kutatás mutatta meg a kockázati tényezőt
Az alacsony dopaminszint az Alzheimer-kór kialakulásának első jele lehet.

no-gondolkozik
Ez is érdekelhet

„A természetben értjük meg, kik vagyunk” – Grecsó Krisztián író az Erdei Vándortáborokról (x)

A 14 éves Endike beszélni kezdett (x)

Szorongás, elégedetlenség, magány – hogyan jutottunk el ide és hogyan léphetünk ki belőle?

Sári bíró - az idők változnak, de az emberek valójában nem (x)

Trendi új illat a világhírű Acqua Coloniától - Íme az egzotikus 4711 kölni (x)

beauty and style

Nőies, elegáns és idén nagyon divatos: így viseld az angol csipkét »

Méregtelenít és felturbózza a kollagéntermelést: a noni igazi bőrszépítő szupergyümölcs »

A legnőiesebb szettek 50 felett: a blézertől lesz igazán csinos »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az Alzheimer-kór több mint ötvenmillió embert érint a világon, ezért nem csoda, hogy állandó vizsgálatok tárgya a betegség. Egy új, MRI-vizsgálatokkal végzett kutatás kimutatta, hogy a kór diagnosztizálásában a dopaminszint is segítség lehet.

A Journal of Alzheimer’s Disease című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatás középpontjában az agy úgynevezett ventrális tegmentális területe állt, ami a dopamin egyik forrásaként ismert a központi idegrendszerben.

Memóriateszt és MRI

A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan kapcsolódik a terület más agyi részekhez, és ez a kapcsolódás mennyiben segíti az Alzheimer korai diagnózisát. A vizsgálatot 110 felnőttön végezték memóriatesztekkel és a legmodernebb, 3 Tesla MRI-technológiával, ami a hagyományos MRI-készüléknél még pontosabb méréseket tesz lehetővé.

A kapott értékek felhasználásával a kutatók összehasonlították az agyterületeket és a memória teljesítményét. Az eredmények jelentős összefüggést mutattak a ventrális tegmentális terület, azaz a dopaminforrás, valamint a hippokampusz, vagyis a memóriáért és emlékezésért felelős rész között.

Kevesebb dopamin, rosszabb memória

Ha az előbbi terület kisebb mennyiségű dopamint juttatott a hippokampuszba, a memória teljesítménye lecsökkent. A dopamin egy olyan ingerületátvivő vegyület a testben, aminek szerepe van a memória és az emlékezés mellett többek között a jutalomérzésben, de még a mozgáskoordinációban is. A Parkinson-kórt például a dopaminsejtek pusztulására vezették vissza.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondj igent magadra!

A Femina Extra 4 alkalmas önfejlesztő sikerkurzusán Szily Nóra pszichológus és coach vezetésével elérheted, hogy elégedett, sikeres és boldog legyél az élet bármely területén.

Hogyan mondjunk nemet lelkiismeret-furdalás nélkül?

A boldogság és siker alapjai, azaz miért fontos önzőnek lenni?

A kommunikáció, mint az érdekérvényesítés kulcsa: a bizalomépítéstől a hatásgyakorlásig

Burnout, vagyis amikor már semminek nincs értelme

A kurzusról pontos részleteket itt találsz.

Jegyek kizárólag online érhetők el, korlátozott számban.

Helyszín: MEMO ház – 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Időpont: 2020. március 6., március 26., április 16., május 7.

Promóció

A tudósok szerint ezért a dopaminszint lecsökkenése és ennek hatására a hippokampusz működésének lassulása is szerepet játszhat abban, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők emlékezete romlik. A dopaminhiány már fiatalabb korban is rontja az új információk megszerzésének hatékonyságát, a tanulási képességet, ez pedig megnöveli a demencia kockázatát.

A két agyterület egymásra hatását korábban már megvizsgálták állatkísérletekben, ahol hasonló eredményekre jutottak, de ez az első alkalom, hogy az emberi agyban is megnézték a kapcsolódást. 

A Centers for Disease Control and Prevention szerint az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formájaként a 65 év alattiakat is jelentős arányban érinti, és még nincs rá gyógymód. Becslések szerint 2050-ig a betegségben szenvedők száma 14 millióra nőhet, ezért fontos, hogy feltérképezzék a kór kialakulásának indokait és lefolyását, ami lehetővé teszi a korai diagnózist, és segíthet a célzott kezelések kialakításában.

Ezt is szeretjük