Állandó éhségérzet is jelezhet betegséget: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Mivel a szervezet számára az táplálék jelenti az energiaforrást, teljesen természetes, hogy ha az ember egy ideig nem jut energiához, éhesnek érzi magát. De ha a gyomra szinte folyamatosan korog, gyakran még evés után is, ha sóvárog az étel után, az tünet is lehet.

Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista sorra vette, milyen betegségekre, állapotokra utalhat, ha valaki mindig éhes. 

Az állandó éhségérzet okai

Cukorbetegség

A test az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ami tulajdonképpen az ember üzemanyaga. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt az az érzése támad, hogy többet kell ennie. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Alacsony vércukorszint

Amikor nagyon alacsony szintre esik a glükóz, úgynevezett hipoglikémia következik be. Ez leginkább a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegség is okozhatja, mint például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedése és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés, és hányinger vagy erős éhség is rátörhet.

Alváshiány

Ha nem alszol eleget vagy megfelelő minőségben, az hatással van az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődésére is. Ez azt jelenti, hogy a rosszul alvó, nem eleget alvó személyek nagyobb étvággyal számolhatnak, és azzal, hogy lassabban fogják megtapasztalni a teltségérzetet. A további rossz hír, hogy jobban fognak vágyni a zsírosabb, magasabb kalóriatartalmú ételekre. Az alvásmegvonás további jele lehet a nappali fáradtság, a hangulatingadozás, az óvatlanság (és emiatt a több baleset) és a súlygyarapodás.

Kezeletlen stressz

A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizolhormon termelődik, amely többek közt megnöveli az étvágyat. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza. Korábbi cikkünkből megtudhatod, mi minden jelezheti, hogy érzelmi evő vagy.

Étrend

Nem minden étel telít egyformán, a legjobb éhségcsillapítók leginkább a fehérjék, mint a sovány húsok, a halak, a tejtermékek, illetve a magas rosttartalmú ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak a diófélék és a növényi olajok (például a napraforgóolaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet, és segítenek a jóllakottságérzés elérésében. Ugyanakkor például a fehér lisztből készült pékáruk, a feldolgozott húsfélék és a gyorsételek nem tartalmaznak annyi tápanyagot, amely elégséges lenne a szervezetnek, viszont főként az adalékanyagok miatt fogyasztásuk után hamar megéhezel.

Érdemes külön említést tenni a diétás üdítőkről, amelyekről sokan azt hiszik, hogy mivel nincs bennük cukor, segíthetnek a fogyásban. Holott az ilyen italokban található édesítőszerek azt üzenik az agynak, hogy számíthat az üzemanyagként szolgáló kalóriákra. Amikor azonban ezeket mégsem kapja meg, éhség „üzemmódra” kapcsol, arra biztatva a testet, hogy ételből szerezze be a hiányzó kalóriákat. Vagyis paradox módon a cukormentes üdítők cukor utáni sóvárgáshoz és hízáshoz vezethetnek. 

Bizonyos gyógyszerek

Egyes gyógyszerek hatására is többet ehetsz a szokásosnál. Ilyen lehet például az allergia esetén szedett antihisztaminok egy része, az SSRI típusú antidepresszánsok, a szteroidok, néhány cukorbetegeknek felírt gyógyszer és bizonyos antipszichotikumok. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes erről beszélnie a kezelőorvosával.

Pajzsmirigyproblémák

Ha a pajzsmirigy túlműködik, annak jele nemcsak az izgatottság, a gyors pulzus, az erős izzadás lehet, de az állandó szomjúság- és az éhségérzet is, amelyre jellemző, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg. (Ellenben pajzsmirigy-alulműködésnél normál étkezés mellett is hízhat.) 

Leptinrezisztencia

A leptin egy olyan hormon, ami információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett katabolikus hatással rendelkezik: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.

A megnövekedett étvágy és a hízás okát vizsgálni kell

– Nagyon gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, akár olyan ritkább betegségek jeleit is keresve, mint a növekedésihormon-hiány, a leptinrezisztencia, a prolaktintúltermelődés vagy a hipofíziselégtelenség – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista.

– Ha megszületik a diagnózis, és kiderül, pontosan milyen probléma állhat a tünetek mögött, dönthetünk a kezelésről. Azt azonban érdemes tudnia a páciensnek, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást és optimális esetben az életmódorvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nemcsak a túlsúlyt, de az esetleges alapbetegséget is kezeli. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

• éhség
• éhségcsökkentő
• tünetek és betegségek
• tünet
• Életmód