Az agyhártyagyulladás tünetei: hatból egy eset halállal végződik

A gennyes agyhártyagyulladást és annak következményeit kevesen ismerik, nem véletlenül, hiszen a meningitisz ugyan ritka, de rendkívül veszélyes betegség. Kialakulásával, lehetséges következményeivel, valamint a megelőzés lehetőségeivel kevesen vannak tisztában. Ezen fontos információkra hívja fel a figyelmet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. 

A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, melynek típusait A, B, C, W, Y betűkkel jelölik. Európában, így Magyarországon is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozza. 

Fontos a gyors reagálás

A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, melyek gyakran keverhetők össze influenzás szimptómákkal. 

Csecsemőknél a leggyakoribb jelei a láz, a hátrafeszített fej, az étvágytalanság, a rémült tekintet, a fejhangú sírás, az eszméletlenség, a nyugtalanság és a bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegség más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet. 

Magyarországon hatból egy beteg belehal 

Bár a betegség ritka, Magyarországon hatból egy beteg belehal az agyhártyagyulladásba. A statisztikák szerint évente mintegy ötven megbetegedést regisztrálnak, melyekből átlagosan nyolc eset végződik halállal, ezzel a számmal pedig Magyarország élen jár az európai halálozási arányban. 

A legveszélyeztetettebbek immunrendszerük fejletlensége miatt a csecsemők, de a gyerekek és a fiatal felnőttek is ki vannak téve a fertőzésnek. Elmondható, hogy minden ötödik serdülő és fiatal felnőtt tünetmentesen hordozza a kórokozót orrgarati tájékon, a veszély pedig ott kezdődik, ha a baktérium áttöri a nyálkahártyát, és bekerül a véráramba, ahol véráramfertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz. A baktérium emberről emberre terjed, leginkább cseppfertőzéssel vagy szoros kontaktus útján. Így a kamaszoknál az intenzív társas érintkezés fontos szerepet játszik a baktérium terjedésében.

Van megoldás

- Semmi mástól nem várhatunk hatékony védelmet, csak a védőoltásra számíthatunk - hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A védekezés legbiztosabb módja a megelőzés védőoltással, leginkább a két éven aluli gyermekek esetében, fejlődő immunrendszerük miatt. A meningococcus C elleni védőoltás 2017-től kétéves kor alatt térítésmentesen elérhető. Bár a védőoltás nem kötelező, a legveszélyeztetettebb korosztály, azaz a csecsemők védelme mindenképpen javasolt. 

A leghatékonyabb védekezés a három alapoltás, a meningococcus C elleni oltóanyag 3, 5 és 12 hónapos korban, majd emlékeztető oltás 5-6 éves korban, végül 12-15 éves korban serdülőkori oltás.  Javasolt utóbbi két oltás során a négy típust tartalmazó ACWY elleni vakcinával is kiegészíteni a védettséget. 

A B törzs elleni vakcináció is nagyon fontos a C mellett csecsemőkorban és serdülőknél. Csecsemőknél három oltás szükséges a védettség kialakításához, serdülőkorban két oltás elegendő. A védőoltás az egyetlen biztos védelem a meningococcus-fertőzés ellen, ezért a gyermekorvosok minden kockázati csoportba tartozónak erősen ajánlják. 

A narancsban vagy a paprikában van több C-vitamin?

Az alábbi kvízben tesztelheted a tudásod: melyik élelmiszerben van több C- vagy D-vitamin azonos mennyiségű élelmiszert nézve, mit okoz egyes vitaminok hiánya, és mi az a riboflavin? Vajon te tudod a válaszokat?

Képek forrása: Getty Images Hungary.

• tünetek és betegségek
• agyhártyagyulladás
• agy
• agyműködés
• csecsemő
• oltás
• hasznos
• Életmód