2 súlyos betegség, amire a húsfogyasztás hajlamosít
A szakértők szerint
Gondolnád, hogy a húsfogyasztás szürkehályoghoz vezethet?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A húsfogyasztás révén szervezetedbe elegendő vasat vihetsz be, az állati eredetű táplálékoknak köszönhetően tested D-vitamin-ellátottsága is könnyedén megoldódik. Ezek a szervezeted számára létfontosságú anyagok ugyanis magasabb koncentrációban vannak jelen a húsfélékben, illetve a tejben, tojásban.

Ugyanakkor tudományos kutatások bizonyítják, hogy ha túl sok húst fogyasztasz, bizonyos betegségek kialakulásának magasabb kockázatával számolhatsz.

Szürkehályog

A szürkehályog elsősorban az idősebb korosztályt érinti. A betegség lényege, hogy a szemlencse fehérjéi károsodást szenvednek, összecsapódnak, és homályos foltokat képeznek. Ezek a foltok pedig megakadályozzák a fény retinára jutását, így idővel a látásélesség csökkenéséhez vezetnek. A betegség műtéti eljárással gyógyítható, de nyilvánvalóan egyszerűbb - és fájdalommentes - megelőzni a kialakulását.

A húsfogyasztás a szürkehályogra hajlamosít

Az Oxfordi Egyetem kutatói vizsgálták a szürkehályog kialakulása és a húsfogyasztás közötti összefüggést. Több mint 27 ezer 40 év feletti ember táplálkozási szokásait vizsgálták hat éven keresztül. A húsfogyasztás mennyisége szempontjából összesen hat csoportra osztották a vizsgált alanyokat.

A legtöbb húst fogyasztók csoportjába azok tartoztak, akik naponta legalább 100 gramm húst vettek magukhoz, a legkevesebb húst fogyasztókhoz pedig azok kerültek, akik egyáltalán nem fogyasztottak állati eredetű táplálékot. A kutatók szignifikáns összefüggést mutattak ki a szürkehályog kialakulása és a húsfogyasztás mennyisége között. A vegán csoport esetében mintegy 40%-kal kisebb volt a szürkehályog kialakulásának kockázata, mint a sok húst fogyasztóknál.

Egészséges táplálkozás a szakértő szerint

Ha szeretnél minél kiegyensúlyozottabban táplálkozni, hallgasd meg dietetikus szakértőnk véleményét.

Metabolikus szindróma

A metabolikus szindróma kialakulása napjainkban mind gyakoribb, egyfajta civilizációs ártalomnak tekinthető. A betegség több, egymással összefüggésben álló anyagcserezavar talaján jön létre. Kiindulás alapja lehet az inzulinrezisztencia - vagyis a szervezet inzulinra adott csökkent válaszkészsége -, illetve a szénhidrát-anyagcsere zavara. Metabolikus szindrómáról akkor beszélhetünk, ha az alábbi öt feltételből legalább három teljesül: magas LDL-koleszterinszint, magas vérnyomás, nagy derékbőség, magas vércukor- és trigliceridszint.

A húsfogyasztás és metabolikus szindróma

Szakértők szerint elsősorban az egészségtelen táplálkozás vezet a metabolikus szindróma kialakulásához. A kaliforniai Loma Linda Egyetem kutatói úgy vélik, hogy különösen a túlzott húsfogyasztással áll kapcsolatban. A Nico D. Rizzo vezetésével folytatott vizsgálat során csaknem nyolcszáz 60 év átlagéletkorú ember táplálkozási szokásait figyelték meg. A vizsgálati alanyok majdnem fele fogyasztott húst, 35%-uk vegetáriánus volt, 16%-uk pedig időnként evett húst.

A szakértők arra az eredményre jutottak, hogy a vegetáriánusok derékbősége, vérnyomása, vércukorszintje jóval alacsonyabb volt a másik két csoporthoz képest. Míg a húsfogyasztók 39%-ánál állapítottak meg metabolikus szindrómát, addig ez az arány a vegetáriánusoknál mindössze 25% volt.

Ezt is szeretjük