Patakokkal teli, mesebeli kis falu a Balaton-felvidéken: a gyönyörű Vászoly zöldellő völgyben fekszik

Bár a balatoni nyaralás tervezésekor sokaknak szempont, hogy minél közelebb legyen a szálláshelyhez a strand, egyre többen mondanak le a gyors megközelíthetőségről, és választják inkább a csendet és a nyugalmat. Ehhez pedig ideális úti célt jelentenek a tó északi oldalán lévő Balaton-felvidék idilli kis falvacskái. 

A családias hangulatú, apró községek szép természeti látnivalókat, a népi építészet kedves példáit, gasztronómiai élményeket és kirándulóhelyeket is kínálnak az utazóknak. A Balatonudvari mellett található Vászoly nem lóg ki a sorból, sőt az egyik legszebb településnek tartják, nem is érdemtelenül. A festői táj, a csörgedező kis patakok látványa, a gyönyörű templom, a takaros épületek és az ősbükkös mind-mind felfedezésre csábítanak. 

Festői kis falu karnyújtásnyira a Balatontól

Vászoly Dörgicse és Pécsely között fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén egy völgyben, ami a Dörgicsei-medencéhez tartozik. A Balaton felől Balatonudvari és Örvényes határolja, nagyon közel, autóval körülbelül negyedórányi távolságra van tőle a Tihanyi-félsziget, amelyre a falu bizonyos pontjairól remek kilátás is nyílik. A község külterületét szőlőültetvények és árnyas erdők határolják, az Öreghegy településrészről, ahol szálláshelyek és csárda is várja a pihenni vágyókat, fantasztikus balatoni panorámában lehet gyönyörködni. 

Vászoly bővizű völgyében az ásatások során előkerült őskori, kőkori és bronzkori leletek tanúsága szerint már az ősidőktől kezdve éltek emberek. A falu neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek a környéken lehettek birtokai. Első ismert írásos említése 1082-es, oklevelek tanúsítják azt is, hogy szőlőműveléssel foglalkoztak az itt élők. A török hódoltság idején a hely elnéptelenedett, 1689-ben telepítették újra. Feljegyezték, hogy az 1700-as években öt molnár lakott a faluban, és később, 1925-ben is hasonló volt a számuk, vízimalmaik nagy forgalmat bonyolítottak.

Az 1800-as évek végére a falu lakossága meghaladta a 700 főt, ám a 20. század végére ez a szám jelentősen lecsökkent, napjainkban a 300-at sem éri el. Viszont az látszik, hogy egyre többen fedezik fel maguknak a békés községet, így újonnan beköltözők és hétvégi házakat vásárlók is akadnak. A faluban ízletes ételeket, finom, helyi borokat kínáló vendéglátóhelyek működnek, galéria és faluház színesíti a programkínálatot. 

A vászolyi kerteken átfolyó Séd patak az elmúlt napokban a védett folyami rákok tömeges pusztulása miatt került be a hírekbe, a sajnálatos jelenséget augusztus 10-én észlelték a lakosok. Feltételezhetően gondatlanságból szennyező anyag kerülhetett a vízbe, ilyenre már korábban is volt példa.

Látnivalók a faluban

Vászoly hangulatát, nyugalmát talán sétálva lehet a legjobban felfedezni, ehhez nem is kellenek különösebb turistaattrakciók. Az út során lépten-nyomon a patakba és az azt keresztező apró hidakba botlik az ember, a változatos, élettel teli növényzet és a kedves házikók látványa már önmagában is üdítő. Ugyanakkor akad egy-két látnivaló, amit mindenképp érdemes felkeresni, ha erre jár az ember. 

A Szent Jakab-templom égbe törő tornya a falu több pontjáról is jól látszik, árnyas gesztenyefákkal övezett út vezet a kapuig, a fák alatti táblák az első világháború helyi áldozataira emlékeznek. A klasszicista templom építését az 1700-as évek végén kezdték meg, a bejárat felett az 1803-as évszám jelzi a befejezés dátumát. Ekkor kerülhetett ide az oltárkép, ami a feltételezések szerint idősebb Bucher Xaver munkája. Ottjártunkkor meggyőződhettünk róla, hogy az orgonajáték megtölti a teret. 

A templomot elhagyva a falu központi részén kis kőhíd ível át a patak felett, innen már csak pár perc a Forrás-tó, ahol a falu védőszentjéről, Szent Jakabról elnevezett forrás található, illetve víziszínpadot is építettek. A tó a Vászolyi Nyár rendezvénysorozat eseményeinek fontos helyszíne, a nézők a fák alatt kialakított lelátóról élvezhetik az előadásokat. Vászolyon áthalad a hazai Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő ága, a Camino Benedictus.

Ha a faluba Balatonudvari felől az úton közeledik a sétáló, az ősbükkösként emlegetett erdő mellett halad el, és megpillanthatja a vászolyi Hűvös-völgy legféltettebb kincsét, a Balaton-felvidék legöregebb bükkfáját, ami a becslések szerint akár 200 évesnél is idősebb lehet. A több mint 4,33 méter kerületű, majdnem 1,5 méter átmérőjű bükkmatuzsálem természetes, nem ültetett erdő része.

Vászolyban járva a szomszédos településeket, így Dörgicsét és Pécselyt is érdemes lehet megtekinteni.

8 bájos házikó a Balaton-felvidéken

A Balaton-felvidék arculatát nem csupán a csillogó víztükör, az itt-ott magasodó tanúhegyek, a Déli-Bakonnyal szinte egybefonódó lankák határozzák meg, de a bájos falvak utánozhatatlan képe is. Ebben pedig nagy szerepe van a vidékre jellemző, régi korok emlékét idéző házaknak is.

(Képek: Járfás Eszter/Femina.)

• balaton-felvidék
• falu
• vászoly
• tó
• erdő
• látnivalók
• Utazás