160 centi sem volt a legendás bakonyi betyár: Savanyú Jóska nevétől a csendőrök is rettegtek

A 18-19. században élt, bujdosó magyar betyárok óriási hírnévre tettek szert, neveik köré ma is ismert legendák szövődtek. Bár életükben jórészt negatív volt a megítélésük, idővel valóságos népi hősökké avanzsáltak.

A számkivetett bűnözők főként rablásokból tartották fenn magukat, akadtak, akik lóval járták az alföldi rónát, mások a hegységekben bujdokoltak, de többjükről elterjedt, hogy a legtehetősebb úri réteget fosztogatják ki, így utólag gyakran az igazságosztó szerepébe kerültek.

Savanyú Jóska, az apró termetű bakonyi betyár

Egy birkalopás miatt lett számkivetett a társadalomból Savanyú vagy Savanyó Jóska, aki az észak-dunántúli megyékben bujdosott, a tehetősebb réteget, kisnemeseket, kereskedőket, földműveseket kirabolva bandájával. A történetek szerint mindössze 159 centiméter magas volt, ezért könnyen el tudott rejtőzni a bakonyi sziklahasadékokban, barlangokban is, a turistatérképeken ma is találkozni nevével.

Keresett bűnöző volt a korában, még vérdíjat is tűztek ki a fejére, a korabeli történetek szerint rettegték a nevét a csendőrök is. Végül betyárbandájának egy tagja adta őt a kezükre. Gyilkosságot rábizonyítani nem tudtak, ezért csak életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám később teljes kegyelmet kapott. Időskorában egy szabóműhelyt nyitott, ám a reumája miatt elviselhetetlen fájdalmai lettek, ennek következtében az öngyilkosságba menekült.

Sobri Jóska, a női szívek elrablója

Ugyancsak a Bakonyból lehet ismerős Sobri Jóska neve, aki főként a hegység erdeiben és barlangjaiban bujkált, miközben csapatával juhászokat, kereskedőket rabolt ki. Már fiatalkorában elítélték disznólopás miatt, később egyre több bűnesetet írtak a számlájára. 

Útonállóként legendás nevéhez hozzátartozott az igazságosztás, a gazdagok kirablása és a szegények segítése. Sobri Jóskát hírneve mellett jó kiállása, termete és jóképű vonásai is különlegessé tették a betyárok sorában. Éppen ezért állítólag a börtönbüntetése alatti munkavégzések során titokban asszonyok figyelték a mozdulatait, úgy tartják, valóságos parasztadonisz lehetett korában. 

Egyes leírások szerint elfogásakor csapatával együtt sarokba szorították, ezért szíven lőtte magát, más források úgy tartják, hogy sikerült megszöknie, és jó útra tért.

Rózsa Sándor, az alföldi igazságosztó

Rózsa Sándor, az egykori pásztor első bűntette egy tehénrablás volt, ám a börtönből megszökött, innentől kezdve pedig állandó menekülés, bujdosás volt az élete az alföldi pusztán. Főként tanyákat rabolt ki, de harminc ember, köztük számos csendőr vére tapadt a kezéhez. A szabadságharc idején amnesztiát kapott, sikeres harcokat is vívott csapatával, ennek köszönhetően nagy népszerűséget is szerzett.

Útonállóként neve a betyárbecsületről híresült el, a leírások szerint csak a gazdagokat fosztotta ki, míg az arra érdemesnek tartottakat meg is jutalmazta, a zsákmányon pedig a bandatagokkal igazságosan osztozott. Úgy tartották, nem fog rajta a golyó sem. Kultikus alakja az írókat, költőket is megihlette. 

Bár 10 ezer forintos vérdíjat tűztek ki a fejére, és kötél általi halálra ítélték, a döntéshozók el akarták kerülni, hogy mártír legyen belőle, így végül börtönbüntetésre Kufstein várába vitték. Később ugyan kegyelmet kapott, de nem tért jó útra, így életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül a börtönben TBC-ben halt meg.

A Vidrócki híres nyája

Vidróczki Márton bükki, majd mátrai betyár volt, nevét legtöbben a róla szóló híres népdalból ismerik. Többféle történet kering alakjáról, egyes források szerint katonaszökevény, mások szerint bojtár volt, aki erőszakos számadójától menekülve választotta a bujdosó betyárlétet.

Alakjához az előbbiekhez hasonlóan hozzátartozott a jó kiállás, valamint a tiszteletet parancsoló igazságosság, amellyel a gazdagokat fosztogatta, és a szegényeket becsülte többre. Nagy valószínűséggel betyártársa ölte meg, sírja pedig ma is megtekinthető Egerben.

Él, mint Marci Hevesen

Ugyancsak híres és számos irodalmi alkotásban helyet kapó alak volt Zöld Marci, az alföldi betyárvezér. Első bűntette marhalopás volt a berettyóújfalui bírótól, amiért börtönbüntetést kapott, majd katonának vitték. Szökése után szövetséget kötött egy másik betyárral, Bihar és Heves megyében, valamint a Hortobágyon bujdostak és fosztogattak.

Árulással tudták őket elfogni, majd kötél általi halálra ítélték őt, a szövetségesét és társaikat. Több színdarab, irodalmi alkotás, ballada mellett egy máig élő szólás is őrzi a nevét: arra, akinek rövid időre aranyélete van, azt mondják: él, mint Marci Hevesen.

Zemplén megye kincse Boldogkő vára

Egy különleges sziklára fut fel a boldogkői vár bástyája, mely messziről úgy fest, mint egy hatalmas szfinx.

(Képek: Wikipedia/Kuli,  Száva Sándor és közkincsek, Országalbum/juhaszj,  Indafotó/Setarc8s .)

• betyár barlang
• bakony
• mátra
• alföld
• hazai kirándulóhely
• legenda
• legendás sztorik
• bűnöző
• bűnözők a múltban
• Utazás