Nézd meg a Föld egyik legmisztikusabb helyét!

Misztikus falai a korabeli világ legvirágzóbb civilizációjának adtak otthont, de mohával és zuzmóval borított, dzsungel által benőtt, omladozó kőépületei ma is a világ legjelentősebb kulturális emlékei közé tartoznak. Ez Angkor, az ősi titkok és máig megoldatlan rejtélyek városa.

Rejtélyes város a dzsungel mélyén

Charles-Emile Bouillevaux atya, egy francia misszionárius 1848-ban éppen utat vágott a sűrű kambodzsai dzsungelben, amikor egy ősi város kiterjedt romjaira bukkant. Az omladozó építmények között volt a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelye, Angkor-Vat.

Tíz évvel később az atya nyomdokain elinduló Henri Mouhot francia természetkutatót teljesen lenyűgözte és megdöbbentette a látvány, vagyis a száznál is több, 9-13. századi eredetű vat, azaz templom, melynek építészeti jellege a vallási érdeklődésnek a hinduizmusból a buddhizmus felé fordulását tükrözte.

A szobrok, reliefek és faragások nyomán a szeme előtt keltek életre a hindu mitológia jelenetei, az egzotikus, táncoló lányalakok, egy elefánton ülő király, a seregeit hadba vezető uralkodó és a higgadt Buddhák sűrűn ismétlődő sorai. Mouhot izgatott beszámolói számtalan kérdést vetettek fel. Kik építették e fenséges épületegyüttest, és minek köszönhette születését, illetve pusztulását?

A középkor virágzó metropolisza

Angkor romvárosa mintegy 240 kilométerre északnyugatra fekszik Kambodzsa fővárosától, Phnum Pénhtől, a hatalmas tó, a Tonlé Sab közelében. I. sz. 1000 táján, fejlődésének csúcspontján a maga 190 négyzetkilométeres területével az akkori világ legnépesebb városa volt.

A kiterjedt utcahálózattal, terekkel, teraszokkal és templomokkal ékes Angkorban körülbelül 600 ezer ember élt és dolgozott, a környező vidék népessége pedig egymillió körül mozgott. Angkort a khmerek lakták, vallásuk, a hinduizmus egyik válfaja indiai kereskedők közvetítésével terjedt el Délkelet-Ázsiában. A történészek a mai napig nem értik, hogy, bár a régió 1000 körül már sűrűn lakott és technikailag fejlett volt, nincs arra utaló adat, mely szerint a 7. századig bármiféle város vagy nagyobb település létezett volna itt.

A 7. századtól kezdve azonban virágzó civilizációról szólnak a feljegyzések. A régészeknek ezernél több, kőbe vésett felirat áll rendelkezésére, melyek alapján megpróbálták felderíteni a város múltját. Ezek tanúsága szerint II. Dzsajavarman, aki az egyik fő hindu istenségnek, Sivának hódolt, alapította meg az istenkirály kultuszát, illetve Angkor alapjait. A király és utódai egy-egy lingamot, templomot emeltek itt, mely az uralkodó vallási és világi hatalmát testesítette meg fallikus szimbólum formájában. A királyok halála után e templomok szolgáltak nekik sírhelyül is.

A Visnunak szentelt Angkor, melynek jelentése királyi székhely, később óriási metropolisszá vált, és ma is ez Délkelet-Ázsia leghatalmasabb kultikus épületegyüttese. Az óriási hindu szentély koncentrikusan elrendezett, téglalap alakú udvarok sorozatából áll: középső, legmagasabb tornya 65 méterrel nyúlik fel a dzsungel sűrűjéből. A téli napforduló idején a szomszédos Praszat Kuk Bangro-templom egy vonalba kerül Angkor Vattal, sejtetve, hogy az épületegyüttes asztronómiai funkciót is betölthetett.

A legnagyobb titok: a város hirtelen pusztulása

Az egyik legtitokzatosabb momentum azonban az, hogy miért vált ez az egykor virágzó, hatalmas város, melyhez építőanyagot is bőven szolgált a környék, elhagyatott romhalmazzá. Angkor pusztulásáról két feltevés látott napvilágot, de mindkettő vallási elgondolásokon nyugszik.

Miután 1177-ben a khmerek harcos szomszédai, az ausztronéz csamok feldúlták Angkort, megrendült a helyiek hindu istenek oltalmazó erejébe vetett hite. E vallási fordulat után a várost a 15. században megtámadó thai seregek nem ütköztek ellenállásba, és a hét hónapig tartó ostrom után kifosztották és lerombolták a várost.

A másik elmélet a buddhista legendákban gyökerezik. Eszerint valamelyik khmer királyt annyira megsértette egy pap fia, hogy a király elrendelte, fojtsák a fiút a Tonlé Sab vizébe. Megtorlásként az egyik felbőszült isten kiárasztotta a tavat, és a hullámok elborították Angkort. Minthogy a tó monszun idején valóban hajlamos kilépni medréből, a történetnek lehet némi alapja.

A misztikus turistaparadicsom: Angkor napjainkban

Napjainkban a burjánzó őserdei vegetáció mállasztja Angkor még fennmaradt épületeit. A köveket moha és zuzmó borítja, még sajátosabb atmoszférával ajándékozva meg a helyet. A misztikus hely titkai már a kezdetekkor is megmozgatták az utazók fantáziáját, így, miután az 1878-as párizsi világkiállításon hatalmas, Angkorból származó szobrokat mutattak be, az első turisták is elindultak a városba.

Bár Angkor hatalmas tere a helyi politikai zavargások miatt az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig el volt zárva a nagyközönség elől, mára ismét megnyitották, és biztonságosan lehet áthaladni az őserdei ösvényeken. A Siem Reap mentén fekvő városokban szállodák egész sora szolgálja ki az idelátogatókat, emellett a helyi repülőtér is igen nagy forgalmat bonyolít le - az utóbbi években az ázsiai fapados járatok is megjelentek.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Különös helyek, elbűvölő tájak című könyv alapján készült.

• világörökség
• misztikus hely
• ázsia
• romváros
• világjáró
• Utazás