Ebben a házban élt Radnóti Miklós Budapesten: Gyarmati Fannival bérelték az egyszobás garzont Újlipótvárosban

Budapest monumentális műremekeit turisták tömegei keresik fel mindennap, ám az utcákat figyelmesen járva feltárulhat a főváros kevésbé ismert arca is. Sokan nem is sejtenék, egy múlt századi bérház mennyi dicsőség és tragédia tanúja lehetett egykor, de akár a legnevesebb költőinknek, íróinknak is lakóhelyül szolgálhatott.

Az 1950-es évektől a 13. kerülethez tartozó Újlipótvárost ma rengetegen kedvelik pezsgő hangulata, pazar elhelyezkedése vagy éppen vendéglátóhelyei miatt, a nagy múltú lakóházak azonban sokkal többről is mesélhetnek. Kulturális történések, nagy szerelmek és borzalmas tragédiák is köthetők hozzá.

A Pozsonyi úton  élt többek közt Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni egy egyszerű, parányi bérlakásban. Az író szülőhelye ugyancsak a városrész volt, a Kádár utca 8.-ban, ekkor még a környék Lipótvároshoz tartozott.

Radnóti Miklós lakása

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid Hosszúlépés Budapesten – Séták, titkok, történetek című könyvében a hosszúlépés.járunk? két alapító sétavezetője vezet be Újlipótváros titkaiba, és tárja fel az olvasó elé többek között Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni Pozsonyi úti életét. Írásukból ugyanis kiderül, a magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmespárja, Fik és Mik az utca 1-es számú házában bérelte lakását.

 „Amikor 1935-ben friss házasokként költöztek be az új bérház egyik apró lakásába, akkor került ki az ajtóra a „Dr. Radnóti Miklós” névtábla, amely egészen 2014-ig, Gyarmati Fanni haláláig emlékeztetett a költőre.

Ez a tábla többet mondott el minden műalkotásnál: két ember örökké tartó szerelmét, síron túl is érvényes összetartozását jelképezte, amelyet sem a történelem, sem a magánéletük viharai soha ki nem kezdhettek. Radnóti azért válhatott ikonná, mert minden budapesti zsidó család könnyen azonosul a történetével. Hiszen ugyanazt a „se veled, se nélküled” viszonyt élték meg hazájukkal a huszadik században, ami egyszerre jelent eltéphetetlen köteléket és a feldolgozhatatlan traumák okozta zsigeri fájdalmat.” - írja érzékletesen a könyv.

A környék minden köve, háza és a park hatalmassá nőtt fái mind-mind mesélnek a múltról. Az utca elején egy ég felé nyújtózó platánfa áll, amelyet akkoriban ültettek, amikor Radnótiék ideköltöztek. A fa azóta rengeteg eseménynek tanúja lehetett, többek között annak is, amikor a házakból a zsidókat a Dunához hurcolták, de egy csodával határos megmenekülésnek is.

Egy újlipótvárosi kisfiú története

Az akkor 13 éves, Újvidékről Budapestre került Lampel Tomi az 1944 telén átélt szörnyűségekről és a kézzelfogható félelemről írt. Sorait olvasva összeszorul a szív.

„Minket hajnalban vittek el. A nyilasok néhány SS kíséretében körbevették a Pozsonyi úti házunkat, mindnyájunkat kitereltek a pincéből, és elindítottak a kihalt város havas utcáin. Fentről emberek tekintettek le a csukott ablakok mögül, de senki nem szólt semmit.

Végigmeneteltünk a Pozsonyi úton a Margit híd felé, ebből megértettük, hogy a Duna-partra megyünk, hogy belelőjenek minket a vízbe, a zajló jégtáblák közé. Naponta indultak ilyen „halálmenetek”, mindig egy irányba, és soha nem tért vissza senki.”

A kisfiú végül egy szerencsés véletlennek köszönhetően menekült meg, amikor egy szovjet felderítő repülő miatt megtorpant a menet a kísérőkkel együtt, édesanyja egy nyilvános vécébe irányította őt, míg a nagy kavarodásban végül a menet nélkülük indult tovább. Csak ketten élték túl a menetből.

„Sorsfordító, minden más eseménynél, cselekedetnél, helynél vagy találkozásnál meghatározóbb pillanat volt ez az életemben. Nem azért, mert megmenekültem – minden megmenekültnek megvan a saját, privát csodája –, hanem mert nem volt hova mennem. (…) Nem volt a világon egyetlen hely sem, ahova egy tizenhárom éves zsidó fiú mehetett volna, amikor mindenki meg akarta őt ölni.”

A fiú később Izraelbe ment, Tev-Avivban Tomi Lapid néven lett sikeres újságíró, ám azok közé tartozott, akik egykori, üldöző hazájuktól elszakadva is életük végéig őrizték a magyar kultúra lángját.

Emlékszoba Radnótiék berendezéséből

Radnóti felesége a Pozsonyi úti, egy évvel korábban épült ház II. emeletén bérelt, apró lakásban élt 2014. évben bekövetkező haláláig, 70 évvel túlélve tragikusan korán elvesztett társát. Az ifjú házasok egykori bérlakásának erkélye a budai oldalra és a Dunára nézett. A házat később államosították, majd egy kis szobát még a lakáshoz csatoltak, Gyarmati Fanni végül 1989-ben vásárolhatta meg az ingatlanát.

Egykori berendezésükből 2015-ben egy emlékszobát rendeztek be a Kárpát utcai Radnóti Miklós Művelődési Központban. Itt megtekinthetők a pár személyes tárgyai, többek között nászajándékba kapott ágyuk, íróasztaluk, karosszékük, könyvespolcuk és könyveik is.

Ady és Kosztolányi lakása

Ady Endre, Kosztolányi Dezső háza ma csendben beolvad a szürke betonrengetegbe, sokan talán nem is tudják, hol is éltek pontosan az irodalom nagyjai.

(Képek: Tamás Katalin, Wikipédia/Globetrotter19, Getty Images, Wikipedia.)

• radnóti miklós
• gyarmati fanni
• hírességek
• híresség háza
• budapest látnivalói
• kulturális látnivalók
• könyvajánló
• Utazás