Képeken Bulgária kővé vált erdeje: a tudósok szerint talán így keletkezhetett
Pobiti Kamani a látszat ellenére nem emberi kéz munkája.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bulgária egyik legizgalmasabb természeti csodája Várna városától 18 kilométerre nyugatra, a főváros, Szófia felé fekszik. A képződmény neve Pobiti Kamani, a turisták azonban legtöbbször csak kővé vált erdőként emlegetik.
Első ránézésre a furcsa kövek úgy tűnnek, mintha emberek alkották volna őket. Valójában azonban nem egy ősi templom oszlopait látod, sőt, a hely beceneve sem találó. Hogyan jöttek létre mégis a formák?
Pobiti Kamani
Ismerkedj meg a kővé vált erdővel és a kőoszlopok rejtélyes keletkezésével, ami a kutatók számára is komoly fejtörést okoz máig!
A helyiek ősidők óta ismerték a köveket, de szinte semmit nem tudtak róluk. 1828-ban kezdtek csak el tudományos magyarázatot keresni az eredetükre.
Azóta teóriák tucatjait gyártották a kutatók. Akadtak, akik szerint megkövült korallok, más szerint az eocén időszak zátonyainak maradványai.
Az egyik leghitelesebb és széles körben elfogadott magyarázat egy bolgár geológus testvérpár, Peter és Stefan Bonchev Gochev nevéhez fűződik.
Szerintük ötvenmillió éve, amikor Kelet-Európa javát óceán borította, iszap és üledék halmozódott fel a fenéken, ami mészkővé tömörült. A szilárd réteg alatt azonban ősi metánlerakatok voltak, melyek elkezdtek szivárogni.
A nagy nyomású gáz áthatolt a mészkőrétegen, melyben hosszúkás, csőszerű vájatok keletkeztek, majd, ahogy az óceán visszahúzódott, a mészkő pusztulásnak indult, míg csak a homokkal teli oszlopok maradtak.
A szivárgó metánra alapozott elmélet jelenleg a legjobb, mellyel a tudomány szolgálni tud a Pobiti Kamani keletkezését illetően, ám mindent ez sem magyaráz.
A kővé vált erdő az 1930-as évek óta természeti látnivaló. 2011-ben az UNESCO Világörökség listájára is majdnem felkerült, ám végül nem felelt meg minden követelménynek.
Az oszlopok kisebb-nagyobb csoportokban nyolc kilométer hosszú sávot töltenek meg a bolgár Fekete-tenger északi partjainál.
Magasságuk változó, ám a legnagyobbak köztük akár öt-hét méteresek is lehetnek. A karcsúbb oszlopok dereka csak harminc centi, míg a legvaskosabbak a három métert is meghaladják.
A kövek nem tömörek. Többségük üreges, homok tölti ki. Stabil alapjuk, talapzatuk nincs, szinte véletlenszerűnek tűnik, ahogy állnak, fekszenek a homokban.
OLVASD EL EZT IS!
