A múlt darabkái: 6 famatuzsálem Magyarországon, amit látni kell
Sokan nem is sejtik, mennyi ősöreg fának ad otthont Magyarország. Némelyikük már az Árpád-kor kezdetét is átélhette!
Nem véletlen, hogy az Európai Év Fája versenyen többször magyar fák nyerték el az első helyet.
Idén, 2019-ben az év fája a 135 éves pécsi havihegyi mandulafa lett, ami a Havas Boldogasszony-templom előtt figyeli változó világunkat már száz éve. Csak hogy egy keveset kiemeljünk még hazánk sikereiből, 2011-ben a felsőmocsoládi öreg hársfa, 2013-ban az egri platán, 2016-ban pedig a bátaszéki tölgy kapta az első helyet.
Famatuzsálemek Magyarországon
Sokak számára ismeretlen, apró településeken rejtőznek vén gyökereink, a fák, akik néma méltósággal szemlélték hazánk alakulását a török és tatár inváziótól kezdve a világháborún át a modernizáció folyamatáig. Ezekből emelünk ki párat!
Nagykutasi szelídgesztenye
Egyesek 800 évesre becsülik az öreg fát, a tövében egy présház található. A helyi legenda szerint valaha betyárok tanyáztak alatta. Nem csoda, hiszen a szelídgesztenye jó mézelő, különleges gesztenyemézet lehet kinyerni belőle.
A gesztenyét pedig a szappantól kezdve a süteményen át sokféle módon fel lehet használni. Rengeteg ősöreg szelídgesztenye él hazánkban.
Fóti platánfa
Pápán, Szabadbattyánon, Peresznyén, Körmenden és Kőszegen is találkozhatunk több száz éves platánnal, mégis a Fóti platánfa lett a leghíresebb.
Hétágú platánnak is hívják az öreg fát, már több évszázada végigkísérte a település alakulását. A fája egyébként kiváló építőanyag, de szerencsére ezt a fát eddig még senki nem vágta ki, és mivel védetté nyilvánították, már nem is fogják.
Budapesti eperfa
A képen jól látható, hogy az eperfa már akkor díszítette a Tabán területét, amikor az még házakkal volt beépítve. A Kőmíves utcában lehetett rálelni.
Ma már ezt a részt parkosították, de még mindig áll az eperfa, amit a legendák szerint még a törökök ültettek.
Szőkedencsi hárs
Sokan úgy gondolják, hogy akár 700 éves is lehet a szőkedencsi temetőben található hársfa, melyet dendrológiai ritkaságnak tartanak számon.
Ha mindez igaz, akkor még az Árpád-korban növesztette gyökereit Magyarországra. Mégis, szakértők szerint Ötvöskónyin él az ország legöregebb fája, a bizonyítottan 450 év körüli nagylevelű hárs. Ezt a címet egészen 2006-ig a zsennyei tölgyfa birtokolta.
Zsennyei tölgyfa
A méltán híres tölgyóriás 2006 óta nem pompázik valódi méreteiben, egy vihar során kettényílt a törzse. Szerencsére az egyik része még ma is él.
A becslések szerint már Szent István korában is állt. Rengeteg költőt és írót ihletett meg az évek során a Nagy Tölgy, egyesek úgy tartják, hogy magával a Világfával állunk szemben, és amikor ketté hasadt, akkor kezdődött el a végítélet.
Gödöllői vadkörtefa
Az ország legidősebb vadkörtefája, közel 20 méter magas, és 300 évesre saccolják a korát. Úgy tartják, hogy Kossuth Lajos a fa árnyékában ülve fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A növény levele fertőtlenítő hatása miatt gyógynövényként, masszív fája építőanyagként, termése táplálékként is megállja a helyét.
Ezenkívül több millió éves erdőmaradványként tartják számon a bükkábrányi ősfákat, ahol valószínűleg a mai napig több száz éves, felfedezésre váró ősfák élnek, és Szilvásváradon is 4-5 millió éves lignitesedett fa és 8-10 millió éves megkövesedett famaradványok láthatóak.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A lista dr. Radó Dezső fakor-meghatározója és a dendrománia folyamatosan frissülő falistájának felhasználásával készült.
Miért fontosak az erdők?
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az erdők a világ tüdei. Egy hektárnyi erdő évente 10 tonna szén-dioxidtól szűri meg a levegőt. Mégis egyre kevesebb van belőlük, folyamatosan pusztítjuk őket termőterületek vagy lakóépületek érdekében. Pedig hazai erdeinket csak tudatos erdőgazdálkodással lehet fenntartani, ahogy azt tettük az elmúlt száz évek alatt is. Jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen újratermő nyersanyag a növényzet!
Csodás fasorok Magyarországon
Nemcsak a hegyekben lehet gyönyörű tájat találni az országban. Előfordul, hogy akár csak egy-egy város vagy falu utcáján végigsétálva is mesében érezheti magát az ember.
10 magyar fasor, ami alatt át kell sétálni egyszer az életben: sárga pompában a legszebbek
Nézegess képeket!
Elolvasom(Képek forrása: Wikipedia/Szep. Robert Zsolt, Pp, Fortepan/Magyar Bálint.)
OLVASD EL EZT IS!
- levegő
- légszennyezés