Ebben a gyönyörű völgyben vadászott a Neander-völgyi ősember: Pest megye csodája ma a kirándulók kedvence

Budapest közvetlen szomszédsága rendkívül gazdag látnivalókban, melyek története egyes helyeken az ősi múltra nyúlik vissza. Érd és környéke például már az ősemberek számára is fontos területnek számíthatott a leletanyagok tanúsága alapján.

Az M7-es autópálya megépítését megelőző években, a Fundoklia-völgy régészeti feltárásai nyomán ugyanis egy nemzetközi szinten is kiemelten jelentős őskori vadásztelep képe rajzolódott ki a kutatók előtt.

Neander-völgyiek a Fundoklia-völgyben

Az 1960-70-es években megépült a Budapestet a Balatonnal összekötő M7-es autópálya, a főváros agglomerációja pedig mind jobban urbanizálódott. A szomszédos Érd mára egy 70 ezer fős pezsgő várossá nőtte ki magát, melyre kevesen tekintenek izgalmas úti célként, pedig meglepő csodákat rejt.

Érd Kakukk-hegye, Duna-partja és Tőzike-tanösvénye a természeti kincsek kedvelőinek szívét gyorsan rabul ejtik, az autópálya mentén található Fundoklia-völgyben pedig már az ősember is nyomokat hagyott maga után - minden megtett lépés izgalmas kalanddá válik ennek ismeretében.

Az érdi völgy már a Neander-völgyi ősember számára is vadásztanyaként szolgálhatott 30-35 ezer évvel ezelőtt - derült ki a Gáboriné Csánk Vera régész által vezetett ásatások leletanyagaiból. Az állatvilág ráadásul rendkívül színes lehetett a környéken, 37 faj, többek között barlangi medve, mamut, gyapjas orrszarvú és barlangi oroszlán csontjait is felfedezték itt különféle kőszerszámokkal együtt, amelyekkel a levadászott állatok húsát dolgozhatták fel. A leletek a Budapesti Történeti Múzeumban kaptak helyet.

A talaj rétegezettsége sok mindent elárult a hely történelméről. Az ásatások során kiderült, hogy a völgyek alján, a csupasz mészkőtalajon élhettek az első megtelepedő ősemberek, nyomaikat idővel mészkő és lösz fedte be. Később ismét meghódította az ember a területet, a második kultúrréteg újabb nyomokat őrzött meg, ám a völgy az erózió révén csaknem teljesen feltöltődött.

Az érdi medvevadászok

A témával izgalmas formában foglalkozik A kőbaltás ember - Érdi medvevadászok című ismeretterjesztő film, melyből az is kiderül, hogy az érdi területen vadászó ősemberek legfőbb zsákmányának a barlangi medve számíthatott. Körülbelül 500 példány csontmaradványait találták meg, ami zavarba ejtette a témával foglalkozó szakértőket is, mivel az érdi fennsíkon egyáltalán nem található ma már barlang.

A jelenség lehetséges magyarázata, hogy a Pilis és a Budai-hegység ideális telelőhelyként szolgálhatott a hatalmas állatok számára, a téli álmot követően pedig a Duna közelében kereshettek élelmet és vizet maguknak. A hosszú hideg évszakban legyengült medvéket az Érd-Tétényi-platón így könnyen elejthették az emberek. Húsfeldolgozásra alkalmas szerszámaik kvarcitból készültek, amely arra enged következtetni, hogy az itt élők a délkelet-európai charentien kultúrához tartoztak, amelyre egész Kárpát-medencében sem találtak még hasonló példát.

A kutatók feltárását követően a helyszínt visszatemették, így ma már az ember elmenne az egyszerű, üres teleknek tűnő zöldfelületek mellett, melyek pedig kemény vadászatok emlékét őrizhetik.

Az érdi Fundoklia-völgy M7-es autópályától délre eső szakasza viszont a könnyebb túrák kedvelői számára is igazi paradicsom: egy kijelölt tanösvény vezet itt végig 1,7 kilométer hosszú útvonalon, 12 állomáson keresztül bemutatva a régészeti és geológiai értékeket, valamint a hely sokszínű élővilágát egy szárazgyepi és egy erdei szakaszon.

Kvíz a magyarországi leletekről

Az országban bármerre is kirándul az ember, könnyen izgalmas helyszínekbe botolhat: a hegyek-völgyek sokszor a régmúlt titkait őrzik, melyek feltárása mindannyiszor betekintést nyújtott elődeink és természeti kincseink történelmébe. Te mennyire ismered a híres régészeti emlékeinket?

(Képek: Indafotó/Mykee78.)

• érdekességek a világból
• ősember
• neandervölgyi
• lelet
• régészet
• régészeti leletek
• budapest környéke
• Utazás