Gyönyörű, élő hidak a világban: az ősi építési módszer tényleg tiszteli a természetet

A különös, növényekből készült, élő hidak főleg az ázsiai országokban fordulnak elő.

Élő hidak
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Manapság nehéz elképzelni egy nagy volumenű építkezést, mely nem nyúl bele a természet rendjébe, és nem rombolja porig az élővilágot a kipécézett területen, hanem inkább teljes, megbonthatatlan összhangot teremt vele.

Az ősi építészeti módszerrel készített, élő hidak gyönyörűek, és a természet fölött sem próbálnak uralkodni. Az alapanyagaik ugyanis élő indák vagy léggyökerek, melyeket az emberek gondosan egybefonnak, így jutnak az időtálló szerkezethez.

Élő hidak a világban

Az élő hidak több ázsiai országban is előfordulnak, Indiában vagy éppen Japánban is található néhány csodaszép darab. Van, amelyik a múltban volt fontos a folyók vagy völgyek fölött közlekedő emberek számára, mások a mai napig nélkülözhetetlen feladatot látnak el. Mesebeli látványt biztosítanak, és a turisták is imádják őket, amin egy percig sem csodálkozunk.

India Meghalaya nevű régiójában több különleges, élő hidat is emeltek, így Nongria faluban is. Ezeket a hidakat többnyire a bételfa gyökeréből növesztik, célzottan egymásba fonva.
Fotó: Nitish Waila / Getty Images Hungary
Az indiai Shillong városában sincs ez másként: a Khasi-hegység gyors sodrású folyói fölé az itt élő khasi nemzetség növeszt hidakat.
Fotó: Danielrao / Getty Images Hungary
A bételfa mellett az indiai fügefa, a banyán gyökerei is alkalmasak az építkezésre Cherrapunji városában.
Fotó: LeslieCL / Getty Images Hungary
A természetes folyamat lassú: megközelítőleg 15 év kell ahhoz, hogy egy ember számára biztonságosan járható híd nőjön a hegyi folyó fölé. A képen Riwai hídját láthatod.
Fotó: Danielrao / Getty Images Hungary
Riwai falu hídját még stabilabbá tették a járólapként használt, nagy, lapos kövekkel.
Fotó: Danielrao / Getty Images Hungary
A gyökerekből font hidakhoz kissé hasonlítanak Japán szőlőhídjai, melyekből több is látható a Tokushima prefektúrában található Iya-völgy fölött.
A szédítő mélység fölé épült Okuiya-hidat hatalmasra növesztett szőlőindákból fonták össze, majd a szerkezetet járólécekkel tették stabilabbá, végül korlát is került rá.
Fotó: contrail1 / Getty Images Hungary
Bár azt hihetné az ember, hogy az élő hidak gyengék, valójában az évtizedek, évszázadok alatt erős, masszív szerkezetté válnak, ami akár csoportokat is elbír, ahogy a képen látható Kazurabashi híd.
Fotó: Tsuyoshi_Kaneko / Getty Images Hungary

(Borító- és ajánlókép: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük