Így néz ki a veszélyes magyar vulkán

A Hortobágy vagy éppen a Balaton mellett egyfajta magyar kuriózum a Teleki-vulkán is, annyi különbséggel, hogy az az országhatáron kívül, egészen pontosan Afrikában helyezkedik el. Ismerd meg jobban!

 

Az expedíció

Teleki Sámuel tudományos érdeklődése már fiatalkorában megmutatkozott. A gróf ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult, ám - ahogyan az a nemesi származású ifjak körében szokás volt 19. század vége felé - felnőttként politikai ambícióit helyezte előtérbe.

Így találkozott a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, Rudolf trónörökössel és annak feleségével, akik rábeszélték, hogy régóta tervezgetett afrikai felfedezőútja során az eredeti tervtől eltérően a Baringó-tótól felfelé fekvő vidék felé vegye az irányt. Egyes történelemtudósok szerint Telekinek a Stefánia hercegnővel való románca miatt kellett az országot elhagynia.

Ludwig von Höhnel tengerészhadnaggyal vágott neki az ismeretlennek 1887 februárjában, hogy megtalálja a legendás sivatagi tengert, melynek partján - a legenda szerint - óriások törzsei élnek.

Az expedíció a Kilimandzsárón és a Kenya-hegyen át haladt, előbbin egészen a hóvonal határáig, vagyis 5310 méterig jutottak - az európai felfedezők közül ők merészkedtek először ennyire magasra. Utóbbin 4300 méterig jutottak, ami pedig már azért is különlegességnek számít, mert elsőként hódították meg a hegyet.

A Teleki-vulkán

Útjuk során Afrika több fehér foltját sikerült kiszínezniük. Többek között ismeretlen népcsoportokat és két nagy tavat is felfedeztek, melyeket Teleki a trónörökös és annak felesége után Rudolf-tónak és Stefánia-tónak nevezett el: ma a vizek a Turkana-tó és a Chew Bahir-tó nevet viselik.

Ám a legnagyobb felfedezés mégis annak a vulkánnak megtalálása volt, amelyet Höhnel nevezett el a grófról. Könyvet is írt expedíciójukról, ami a Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 1887-1888-ban címet viseli.

A tűzhányóra a Rudolf-tótól délre, a Suguta-folyó völgyében találtak rá - szinte észrevétlenül húzódott meg a Kelet-afrikai-árokban. Höhnel kerek kráterként írta le, sárga, zöld és vörös lejtőkkel, de említette az ott uralkodó hőséget, valamint az intenzív kén- és klórszagot is.

Napjaink geológiai vizsgálatai alapján Telekiék ottjártakor éppen működött a vulkán, bár nem a főkráterből, hanem valószínűleg az oldaljáratokból szivárgott a láva.

A vulkanikus tevékenység már nagyjából 75 millió évvel ezelőtt beindult, valószínűleg akkor alakult ki az árkos terület. A Teleki-vulkán máig aktívnak számít, a 20. század folyamán is produkált látványos geológiai jelenségeket.

Képek: 2.bp.blogspot.com; www.gekko.ro; ictnguru.blogspot.hu.

• afrika
• kalandos úti cél
• világjáró
• vulkán
• Utazás