A magyar meteorváros

A Hajdú-Bihar megyei Kaba városa számos látnivalót rejt, emellett fürdője miatt is sokan keresik fel, országos, sőt, világhírnévre azonban a híres kabai meteorit révén tett szert, mely a település határában, a 19. század derekán csapódott a földbe.

Becsapódás Magyarországon

1857. április 15-én, este Szilágy Gábor, jómódú kabai gazda épp a háza előtt, a szabad ég alatt bóbiskolt el, mikor hirtelen furcsa, mennydörgéshez nem hasonlítható zörejre lett figyelmes, majd egy általa kocsi nagyságú, fénnyel világító tüzes testként leírt jelenséget pillantott meg az egyébként tiszta és csendes égbolton, mely négy másodperc alatt tette meg útját a látóhatáron.

A furcsa történésnek mások is tanúi voltak, a szomszédok épp úgy, mint karcagi, illetve debreceni lakosok. A gazda kilovagolt, hogy megkeresse a jelenség nyomait, ekkor találta meg a földbe fúródott, azt behorpasztó és felrepesztő fekete követ, melynek tömegét ekkor körülbelül négy kilóra becsülte. A jegyzőkönyvek szerint azonban a helyiek - drágakövek után kutatva - elhordták apró darabjait, így a híres meteorit ma jóval kevesebbet nyom.

Egy kő az űrből

Az eredetileg kenyér nagyságú, ma alig több mint 2,6 kilogrammos, a település határában fellelt, egykor lebkőnek - légkő, lebegő kő - nevezett leletről később bebizonyosodott, hogy meteorit, ráadásul nem is akármilyen, hiszen azon ritka, űrből származó kövek egyike - sőt, az egyik első ezek között -, melyekben szerves vegyületek nyomaira bukkantak.

A különleges égi jövevényt megtalálása után rövidesen az osztrák-magyar császár magának követelte, azonban nem adták át, csupán egy darabot küldtek el. A meteoritot a község elöljárósága később a debreceni református kollégiumnak ajándékozta, ma is itt látható - egyes szilánkjait Kalkuttában, Londonban, Bécsben, Moszkvában és az Amerikai Egyesült Államokban vizsgálják -, azonban Kabára is érdemes ellátogatni, már csak azért is, hogy tegyél egy sétát a becsapódás környékén. Utóbbinak a művelődési ház előtt található együttes is emléket állít.

Látnivalók a meteorvárosban

A település Hajdúszoboszló és Püspökladány között félúton terül el. Területe már a rézkorban lakott volt, határában szarmata halomsírokat és 7-8. századi avar kori temetőt tártak fel. 1212-ben említi írásos forrás először a helység nevét.

Évszázados hányatott sors után, a 18. század elejétől lett ismét lakott vidék, ebből az időből származik a Kabai kódex, mely tulajdonképpen a mezőváros hivatalos jegyzőkönyve. A város református temploma 1736-ban, tornya 1744-ben épült. A szép barokk épület műemléki védettséget élvez. A település a meteor mellett még arról is nevezetes, hogy egykor itt működött Magyarország legnagyobb cukorgyára.

A leglátványosabb nevezetességek közé tartozik továbbá a városháza, a Szent István-szobor és a világháborús emlékmű, emellett az új közművelődési házat is érdemes megnézni, ahogy a kabai kirándulás nem lehet teljes a városi fürdő felkeresése nélkül sem.

A kabai, ásványi anyagokban gazdag termálvíz híres gyógyhatásairól, minek köszönhetően a város különleges természeti értéke. A négy medencével ellátott fürdőben ízületi és gerincbántalmakra, mozgásszervi panaszokra találhatsz gyógyírt, de emellett nőgyógyászati problémák kiegészítő kezelésére is alkalmas a kellemesen meleg termálvíz.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, szittyu11; www.kaba.hu.

• magyar város
• magyar csodák
• Utazás