Drága, sokat késik, de szereti a magyar
Mi az?
Utánanéztünk, mi igaz az Európai Bizottság megjegyzéseiből, amit a Magyar Államvasutakkal kapcsolatban tettek.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Egy friss felmérés szerint a hazai vonatok drágák, ugyanakkor rengeteget késnek.

Ennek ellenére a magyarok komoly hányada továbbra is a vasutat választja, ha teheti. Utánajártunk, mi igaz a felmérésben látottakból.

Viszontagságos kezdet

Péntek este a Déli pályaudvaron a szokásosnál jóval nagyobb a tömeg. A balatoni járatokra sokan tolonganak, akik időben szeretnék megkezdeni a hétvégét a tó partján.

Mióta elkészült a Székesfehérvár és Budapest közti vasútvonal felújítása, a vonatok jóval gyorsabbak, ám a pontosság még ma sem az erősségük - legalábbis így tartják azon rendszeresen ingázó utasok, akikkel beszélgettünk. A káosz egyből a jegyváltásnál elkezdődik. Bár van két darab automata, egyrészt ez szemmel láthatóan kevés ebben az időszakban, másrészt pedig pótjegyet sem ad, ami nélkül gyorsvonatot igénybe venni ma már nem lehet.

Autóval jobban megéri

Egy felnőtt a magyar tenger partjára legolcsóbban 2010 forintért juthat le. Ennyibe kerül egy teljes árú menetjegy 150 forintos gyorsvonati pótjeggyel Balatonakarattyára. Ugyanez a 100 kilométeres táv egy átlagos fogyasztású autóval néhány száz forinttal költségesebb csak. Így nem kérdés, melyik közlekedési mód éri meg jobban, hiszen négy felnőttel számolva nagyjából az vasúti ár negyedéből megoldható az út.

A friss uniós - pontosabban az Európai Bizottság által közreadott - felmérés szerint ugyan Magyarországon az elmúlt években alig drágult a vasúti közlekedés, 2005 és 2012 között azonban brutális mértékben, duplájára emelkedtek a viteldíjak.

Mostohagyerek hazánkban a kötöttpályás közlekedés. A 3-as metró a vasútnál is több embert szállít, mégis borzalmas állapotban van. Képeink alapján erről te is meggyőződhetsz.

Szereti a vasutat a magyar

Pedig ahogy a tanulmány is megjegyzi, Magyarországon sokan használják a vasutat, ami a térségben egyáltalán nem jellemző másutt. Ez látszik is, főleg egy forró nyári hétvégén a pénztárak előtt kígyózó sorokból. A magyarok közel ötöde havonta többször is fittyet hány a késésekre, és vonatra ül. Ennek ellenére a hazai infrastruktúra nem sokat fejlődött.

Az említett időszakban a Déli pályaudvaron az esti vonatok közül szinte kivétel nélkül mindegyik késett. Így, ha a jegyvásárlás nehézségein sikerül túltennie magát az embernek, szembesül egy másikkal. Bár a Székesfehérvár és a főváros között zónázó elővárosi vonat mellé 15 perc késést írtak ki, az említett idő lejártával sem lehetett még tudni, mikor indulhat el a várakozó tömeg a peron felé.

Lassan újul meg a járműpark

Az uniós szintű felmérés alapján késésekben élen járunk, vagyis inkább sereghajtók vagyunk pontosság terén. A hazai vonatok 14%-a késik öt percnél többet, ami nem tűnik soknak, ám Litvániában ez az arány mindössze 1%. Ráadásul a tájékoztatás is pocsék, mi például nem tudtuk meg, mi okból kell várni, no nem mintha a felsővezetékek állapotáról képet adó kommüniké csillapította volna az utazóközönség türelmetlenségét.

A hazai vonatokkal kapcsolatban gyakorta kerül említésre, hogy koszosak, nyáron hőség, télen hideg gyötri az utasokat. Nos, a legrégibb típusú kocsikból szerencsére egyre kevesebb kerül forgalomba, így egy-egy gyorsvonaton a jellegzetes vonatbűzt már nem, de a klímaberendezés hiányából fakadó hőséget lehet még érzékelni. Kivéve, ha az ember az imént említett zónázó járatra száll fel. Az új típusú Siemens vonatokon pótolják a többi szerelvényen elmaradt hűtést is, így cirka 19 fokban élvezheted az utat a kánikulában.

Tapasztalataink számunkra többnyire igazolták a jelentésben foglaltakat. Magyarországon tényleg drága mulatság a vasúti közlekedés, a késések állandóak, és a kocsik minősége sem minden esetben kielégítő. Ennek ellenére a magyarok tényleg előszeretettel ülnek vonatra. Vagy csak nincs más választásuk.

A MÁV nem ért egyet a felméréssel

Megkereséstük a MÁV sajtóosztályát, ahol nem ugyanazt olvasták ki a jelentésből, mint mi. Észrevételük szerint a felmérésből csak kiragadott adatok alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a hazai vonatok késnek a legtöbbet az EU-ban, ráadásul szerintük a felmérés sem teljes. Bár a kisebb távot megtevő járatok öt perces pontosságában szerzett utolsó helyünk megmagyarázhatatlan, egy kategóriában nem mi vagyunk az utolsók késések terén. A nagyobb távolságot megtevő járatok közül nálunk csak 11% késik 15 percnél többet, ám az is igaz, hogy Magyarországon nincsenek akkora távolságok, mint az e kategóriában mögöttünk végzett Lengyelországban.

Képek: Nyugati Pályaudvar: Wikipedia.org/feltöltő.

Ezt is szeretjük