Rendkívüli anyagra bukkantak a Jupiter holdján - Történelmi felfedezés

A Hubble űrteleszkóp segítségével konyhasó jelenlétét azonosították az Európén.

Só a világűrben
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amerikai kutatók konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál. A felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, mely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben - állapították meg a látható fény színképének vizsgálatával az amerikai űrkutatási hivatal - NASA - bolygókutató részlege, a Kaliforniai Műszaki Egyetem által működtetett pasadenai JPL kutatói.

A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti, sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték. A tanulmány a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg. Az Európé mellett régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák adatai alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony, sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába.

Szín alapján azonosították a sót

A Galileo infravörös spektrométere vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy Epsom-sót talált. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal, és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, mely gazdag lehet szulfátokban. Változott a kép, amikor a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerének adatai alapján a tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak.

Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat, mint amilyenek az Europén uralkodnak, és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, melyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek. A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével. A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európé geológiailag fiatal Tara régiójában észlelhető.

- A nátrium-klorid kicsit olyan az Európé felszínén, mint a láthatatlan tinta, mielőtt a sugárzásnak kitettük, nem tudtuk, hogy ott van, utána viszont azonnal szembetűnővé vált - magyarázta Hand.

- Korábban senki nem vizsgálta látható hullámhosszú elemzéssel az Európét, a Galileónak sem volt ilyen műszere, csak infravöröshöz közeli spektrométere - tette hozzá Samantha Tumbo, a Caltech kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A Hubble űrteleszkóp segítségével azonosították a Tara régió felszínén a konyhasó jelenlétét. A kutatók nem tudják garantálni, hogy a konyhasó a felszín alatti óceánból származik, de az új eredmények fényében javasolják az Európé geokémiájának újraértékelését.

Fotók: Getty Images.

Ember így még nem láthatta a Jupitert

A Naprendszer legnagyobb átmérőjű és tömegű bolygója régóta foglalkoztatja a tudósokat, a NASA ezért egy űrszondát küldött a felderítésére. A Juno első nagy felbontású képei a Jupiter déli sarkáról egyszerűen bámulatosak.

Ember így még nem láthatta ezt a bolygót: a NASA döbbenetes képeket készített róla

Nézegess képeket!

Elolvasom

Olvastad már?

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük