Életre utaló jeleket fedeztek fel a Jupiteren: példátlan jelenségre bukkantak
Monumentális jégtüskék állhatják a kutatók útját a Jupiter egyik holdjának felszínén. Ugyanakkor pozitívuma is van az akadálynak.

jupiter europe hold
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Megközelítőleg 15 méteres jégtüskék boríthatják az Európé hold felszínét - olvasható a Live Scienceben megjelent új tanulmányban. A felfedezés újragondolásra készteti a kutatókat, mert így sokkal nehezebben juttathatnak leszállóegységet az égitestre, mint ahogy elképzelték.

Az Europé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, de ne tévesszen meg a felszínt borító jégtömeg, a mélyben ugyanis a kutatók szerint egy sós vizű óceán rejtőzhet. Úgy vélik, hogy innen ered az a pára, amit az égitest gejzírjei kibocsátanak.

Mégis van élet a Jupiteren?

Jelenlegi ismereteik tükrében a tudósok szerint a folyékony víz együtt jár az élettel, ezért régóta tervben van egy olyan űreszköz felküldése az Européhoz, ami beigazolhatja feltételezéseiket. Nevezetesen az Europa Clippert, ami előreláthatólag 2020-ban indulna a holdhoz.

Fotó: NASA

Daniel Hobley, a Cardiffi Egyetem professzora és csapata szerint azonban az Europa Clipper landolása mégsem lesz olyan egyszerű, méghozzá az égitesten uralkodó extrém körülmények miatt.

15 méteres jégtüskék meredeznek

Hobley-ék magasan fekvő régiókban, alaposabban is megvizsgálták a jégmezőket, és kiderítették, hogy ha napfény éri, a jég előbb gázzá alakul, majd elillan. A művelet során pedig egyedi, tüskékre hajazó jégalakzatok keletkeznek. Ezek normál esetben 1-2 méteresre nőnek, ellenben az Européra jellemző extrém körülmények miatt magasságuk a 15 métert is meghaladhatja.

A cikk az ajánló után folytatódik

A felszínt borító jégtüskék továbbá azt is megmagyarázzák, miért vergődnek a normálisnál tovább a napsugarak az Európén, mielőtt visszatérnek a Földre. Erre egyébiránt korábbi radarvizsgálatokból jöttek rá, amikor is radarsugarakat irányítottak a Naprendszer égitestjeire. Ugyanakkor találgatásaik még nem vehetők készpénznek, mivel elképzelhető, hogy nem jeges képződmények, csupán a Jupiter sugárzása simítja el a hold közelebbi oldalát.

Káprázatos kép a Jupiterről

A Nagy Vörös Foltot tudományos berkekben a Naprendszer egyedi jelenségeként emlegetik: az anticiklonra hasonlító légköri képződményről először Heinrich Schwabe csillagász írt, 1831-ben. A 19. századtól kezdve egyre több tudós felfigyelt a jelenségre, bár egyes feljegyzések szerint a Nagy Vörös Folt már 350 évvel ezelőtt is létezhetett. A Juno-szondának ezúttal 7900 kilométeres távolságból sikerült feltérképeznie, és most te is megcsodálhatod.

Nyitókép: Getty Images Hungary

Ezt is szeretjük