A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt.

Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal - NASA - által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Houstonban lévő Holdkutató és Planetáris Intézet szakértőivel együttműködve.

Olyasmit tartalmaz, ami ritka a Holdon

Alexander Nemchin, a Curtin Egyetem tudósa pénteken elmondta: felfedezték, hogy az egyik 1,8 grammos minta kőzettani hasonlóságot mutat a Földön gyakori, a Holdon azonban meglehetősen ritka gránittal.

- A minta kvarcot is tartalmaz, mely még ritkább a Holdon. Ráadásul ebben a mintában a cirkon kémiája nagyon különbözik a holdkőzetmintákban valaha elemzett cirkonszemcsékétől, és jelentős hasonlóságot mutat a Földön talált cirkonokéhoz - tette hozzá Nemchin.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a minták alacsony hőmérsékleten formálódtak, valószínűleg víz jelenlétében és oxidálódott körülmények között. Ez még jobban valószínűsíti, hogy inkább alakult ki a Földön, mint a bolygó legnagyobb természetes kísérőjén. A kutatók elmélete szerint az ősi kőzetdarab egy nagyjából akkora aszteroida becsapódása során lökődhetett ki a Földről, amekkora kiirthatta a dinoszauruszokat.

A tudósok úgy vélik, hogy a Hold mintegy 4,5 milliárd éve alakult ki a Föld és egy másik, nagyjából Mars méretű csillagászati égitest összeütközésének eredményeként. A Hold ugyanakkor saját geológiai jellegzetességekkel formálódott, így kőzete könnyen megkülönböztethető a Föld kőzetétől.

A bizonyítékok szerint a kőzet a Földről származik

- Ez egy nagyon nagy energiájú formálódási folyamat, nem olyan, mintha csak letört volna egy darab, ami csendesen arrébb került, és ebből lett a Hold. Ez egy elég erőteljes folyamat, melynek eredményeképpen megváltozik a kémia - magyarázta Nemchin. Hangoztatta: ő és kollégái nem állítják 100%-os bizonyossággal, hogy a minta a Földről származik, de a bizonyítékok erre utalnak.

- Lehetséges, hogy néhány szokatlan, az adott helyszínre rövid ideig jellemző körülmény eredményeként alakult ki ez a kőzet, és a minta a normálistól való rövid eltérés eredménye. Ugyanakkor egyszerűbb magyarázat az, hogy ez a darab a Földön alakult ki, és meteoritként került a Hold felszínére, amikor egy aszteroida a Földnek csapódott négymilliárd évvel ezelőtt, és kőzetanyagot lökött ki az űrbe és a Holdra - fejtette ki Nemchin.

Fotók: NASA; Getty Images.

Vörösre váltott a Hold, majd teljesen eltűnt

A különleges árnyalata miatt vérholdnak is nevezett jelenségre mindössze néhány évente egyszer van példa, a következő ilyen látványosságra 2022-ig várni kell. Ha idén lemaradtál róla, nézd meg képeken!