Magyar csillagászok meglepő eredményt közöltek a Földön kívüli élet kialakulásáról
Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók, és érdekes felfedezéseket tettek.

csillagok
Ez is érdekelhet

10 ok, hogy miért Máltán tanulj angolul (x)

Le az impulzusvásárlással! Válts át online-ra (x)

Jázmin felépülése az agysérüléséből (x)

beauty and style

Így viseld a metálszíneket ízlésesen: most nagyon divatosak »

Puhítja a bőrt és feltölti antioxidánsokkal: házi testradír zöld teával »

Ez a frizura irtó divatos idén: a legjobb shag fazonok »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A Magyar Tudományos Akadémia - MTA - Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont - CSFK - Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem négyszáz csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségekről, a koronaanyag-kidobódásokról. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A kutatók eredményeiről az MTA hétfőn közleményben számolt be. A flerek és koronaanyag-kidobódások - coronal mass ejection, CME - a csillagaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái. Ezek során a csillag mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló plazmafelhő kidobódása is követheti - ez a CME.

A Nap esetében a koronakidobódások szinte minden esetben flerekhez kötődnek. Ezek az események a földi életre is közvetlen hatással lehetnek, hiszen a kidobódott plazmafelhő és a Föld mágneses terének kölcsönhatása a szemet gyönyörködtető sarki fények mellett mágneses viharokat is okozhat, megzavarva a navigációs rendszereket vagy az áramszolgáltatást, illetve ezek károsíthatják a műholdakat is.

A közlemény szerint más, aktívabb csillagok esetében a kitörésekkel járó nagyenergiás sugárzás és részecskeáram megváltoztathatja a bolygók légkörének összetételét, de hosszútávon ezek akár a csillag körül keringő exobolygók légkörének erodálásához vagy teljes elvesztéséhez is vezethetnek. A Nap esetében a koronakidobódásokat a kutatók részletesen tanulmányozzák megfigyelések és modellezés segítségével egyaránt. A Napon naponta 0,5-6 CME-t lehet látni - az aktivitási ciklustól függően -, más csillagokon jóval nehezebb a kimutatásuk.

Koronakidobódást más csillagokon mindössze néhány esetben sikerült megfigyelni, az esetek többségében mindössze egy-egy esemény véletlenszerű észleléséről van szó, ami azonban kevés statisztikai vizsgálatokhoz. Az MTA CSFK CSI kutatói Vida Krisztián vezetésével a Grazi Egyetem és a szintén Grazban működő űrkutatási intézet - Space Research Institute - munkatársaival a legnagyobb nyilvánosan elérhető adatbázisban, a Virtuális Obszervatóriumban található adatokban kerestek CME-kre utaló nyomokat.

A beszámoló szerint csaknem négyszáz hideg, közeli csillagról vizsgáltak meg mintegy 5500 spektrumot - ez 1200 órányi, vagyis 50 napnyi mérést jelent. A mérések és a keresett jel tulajdonságai miatt ez a vizsgálat nehezen automatizálható, ezért a keresést kézzel kellett elvégezni. A kutatók 25 csillagon 478 mérésen találtak aszimmetriákat a Balmer-vonalakon - köztük kilenc jelentősebb eseménnyel -, melyek koronakidobódásokra utalhatnak. Ezek alapján megbecsülték a kidobódott anyag sebességét és tömegét is.

A cikk az ajánló után folytatódik

A statisztikai elemzés arra utal, hogy ezek az események gyakoribbak azokon a hidegebb csillagokon, melyek erősebb aktivitást mutatnak. A megfigyelt események egy részénél elérhető volt a csillagokról Zeeman-Doppler-térkép is, mely rekonstruálja a mágneses tér nagy léptékű szerkezetét nagy felbontású spektropolarimetriai mérésekből. Így elsőként nyílt lehetőség arra, hogy a koronakidobódásokat a csillagok mágneses terének ismeretében lehessen tanulmányozni, például az események valódi sebességét megbecsülni - írják.

A közlemény szerint a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy még az igen aktív csillagok esetében is viszonylag ritkák a sikeres koronakidobódások, melyek a bolygóközi térbe juthatnak. Ez utalhat arra, hogy a csillag erős mágneses tere segíthet megvédeni a körülötte keringő exobolygókat azáltal, hogy nem hagyja kiszabadulni a kidobódásokat. Ennek egyik következménye, hogy a bolygó-csillag kölcsönhatások - például atmoszféravesztés - esetében a nagyenergiás sugárzás szerepe a koronakidobódásnál fontosabb szerepet játszik. 

Továbbá reménykedhetünk abban, hogy még a fiatalabb, aktívabb csillagok is a korábban feltételezettnél stabilabb, biztonságosabb környezetet kínálhatnak, és az ilyen csillagok körül keringő bolygók légköre is nagyobb eséllyel élheti túl a csillag fiatalkori, aktív életszakaszát, lehetőséget nyújtva így az élet kialakulására - olvasható a közleményben. Az eredményeket ismertető szakcikk az Astronomy & Astrophysics folyóiratban fog megjelenni, preprint változata az MTA honlapjáról is elérhető.

Fotók: Getty Images.

Ezt is szeretjük