Így szexelhetett egy Neander-völgyi: érdekes lelet mesél az őskori randevúról

A Neander-völgyiek a régészeti leletekre alapozva mintegy 200-250 ezer éve jelentek meg a Földön, és 40 ezer éve tűntek el, azaz keveredtek egy másik emberi alfajjal, a Homo sapiensszel.

Az a bizonyos időszak, amikor találkoztak, rendkívül érdekes és titokzatos a tudomány emberei számára. Nem véletlenül találták olyan lenyűgözőnek, amikor a két alfaj két képviselőjének ősi randevújából született ember földi maradványaira bukkantak.

Egy ősi randevú gyümölcse

A különleges találkozásról mesélő leletre 2002-ben találtak a Kárpátok dél-nyugati részén, Románia területén, egy nehezen megközelíthető barlangban. Azelőtt egy már kihalt alfajhoz tartozó medvék lakták.

A régészek a medve és más emlősök csontjai között egy 37-42 ezer éves emberi állkapcsot találtak, amely radiokarbonos kormeghatározása alapján az egyik legrégebbi volt az Európában valaha is talált, modern embertől származó maradványok közt. 

Alaposan szemügyre véve a csontot, felfigyeltek rá, hogy bár az a modern ember tulajdonságait hordozza magán, a Neander-völgyiekéhez hasonlatosak is felfedezhetők rajta. 2015-ben DNS-vizsgálatnak vetették alá a leletet, amely kiderítette, hogy 6-9 százalékot tartalmaz a Neander-völgyi-génekből. Ez kiemelkedően sok, ugyanis a mai emberekben maximum 1-3 százalék van jelen.

A régészek egyébként egy másik ember koponyamaradványait is felfedezték a barlangban, ám abból nem tudtak megfelelő minőségű DNS-t kinyerni.

Ez derült ki a Neander-völgyiek szexuális életéről

Az utód maradványát látván a kutatók azt feltételezik, hogy ilyen találkozásra valószínűleg nemcsak egyszer került sor. A Neander-völgyiek és a modern emberek nemcsak saját köreikben ismerkedtek, hanem rendszeresen találkozhattak egymással, és szexuális érintkezés volt köztük. Ez vezetett a két oldal genetikai keveredéséhez.

Az állandósult légyottokon túl az is kiderült, hogy a Neander-völgyieknek és a modern embereknek igen érzelemgazdag randevúik lehettek. 2017-ben a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Laura Weyrich több egymáshoz közel eső spanyolországi barlangban talált, a két emberi alfajhoz tartozó fogat vizsgált meg. Azt látta, hogy a leleteken azonos mikrobamaradványok fedezhetők fel, ami arra utal, hogy akár csókolózhattak is egymással. Jó tudni, hogy ez a mikroorganizmus-csere az étel megosztásával is történhetett.

Ville Pimenoff is végzett egy, a Neander-völgyiek szexualitásával összefüggő vizsgálatot. Ő a szexuális úton terjedő betegségek jelenlétét vizsgálta a két embercsoport képviselői között. Eredményei szerint a modern ember a Neander-völgyiektől kaphatta a HPV-vírust, és jó eséllyel a HIV-et is, ám a herpeszt mi adtuk át nekik.

Hihetetlen empátia a Neander-völgyiekben

A következő cikkünkben arról írtunk, hogy a Neander-völgyiek nagy mértékű empátiát tanúsítottak idős és nehezebben boldoguló társaik iránt.

• neandervölgyi
• szex
• lelet
• régészet
• régészeti leletek
• Terasz