A Neander-völgyiek halálukig segítették vak és siket családtagjaikat: nem csak gondozták őket
A Neander-völgyiek empátiájáról és családi kapcsolataik mélységéről ad tanúbizonyságot, hogy gondozták siket és vak társaikat.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- KRESZ-tábla-kvíz: tudod, melyik a várakozni tilos tábla? Teszteld tudásodat!
- Dér Heni gyönyörű menyasszony volt: különleges ruhában ment férjhez
- Galambos Lajos házassága 22 év után válságban van - Ezért romlott meg a kapcsolatuk Boglárkával
- Kvíz! 8 ismert gyerekdal jogásznyelvre lefordítva: mennyit találsz el közülük?
- 122 éves koráig élt a francia asszony: különös képeken mutatjuk hosszú életét
Hosszú utat tettünk meg idáig, mi, emberek, mely során óriási mértékű fejlődésen mentünk keresztül. Ám aki azt gondolná, hogy a több tízezer éve élt ember minden vonásában más volt, mint mi vagyunk, téved.
Már a Neander-völgyiek is rendelkeztek a legértékesebb emberi tulajdonságokkal, úgymint empátia, családszeretet és segítőkészség.
Egy iraki lelet bizonyítja
Egy iraki, kurdisztáni ásatáson, 1957-ben kerültek elő azok az emberi maradványok, melyek az empátia korai meglétét bizonyítják.
A Neander-völgyi-maradványok lelőhelye, az iraki Shanidar-barlang után Shanidar 1 névre keresztelték. A csontok a vizsgálatok alapján egy férfi csontjai, aki mintegy 50 ezer éve élhetett.
A Neander-völgyi több sérülése miatt képtelen lehetett egyedül boldogulni: elvesztette jobb karját könyéktől lefelé, sérüléseket szerzett jobb lábán, és sántíthatott, ráadásul a csontos kinövések alapján a régészek úgy vélik, siket is lehetett.
A lelet érdekessége, egyben nagyszerűsége, hogy az illető férfi negyven éves kora körül halhatott meg, ami egy egészen hihetetlen életkor egy 50 ezer éve élt ember esetében, különös tekintettel siketségére és testi fogyatékosságaira.
Az, hogy mégis megérte ezt a magas életkort, az empátia és emberi törődés korai meglétének ékes bizonyítéka. A Neander-völgyi ugyanis nem maradhatott volna másképp életben, csak társai, családja segítségével: gondoljunk csak a vadállatokra, melyek hangját nem hallhatta, és amelyektől nem tudott önállóan elmenekülni, avagy vadászni rájuk, hogy élelemhez jusson.
A Shanidar 1 nevű lelet alapján tehát egyértelműen látható, hogy a Neander-völgyiek, hiába éltek több tízezer éve, messze nem csak a saját vagy utódaik túlélésével törődtek. Foglalkoztak egymás segítésével is, ami fejlett szociális érzékről, erős empátiáról, és szeretetteljes kapcsolatokról, összetartásról árulkodik. Törődtek társukkal, megvédték, etették őt, mert látták, hogy egyedül nem boldogulna: talán senki nem hitte volna, de úgy tűnik, napjainkban is sokan tanulhatnának a Neander-völgyiektől.
Ava, a bronzkori nő
Nézd meg, milyen lehetett a 3700 éve élt nő: akár egy szépségipari reklámba is beillene!
OLVASD EL EZT IS!
- régészet
- rekonstrukció
