A Neander-völgyiek halálukig segítették vak és siket családtagjaikat: nem csak gondozták őket
A Neander-völgyiek empátiájáról és családi kapcsolataik mélységéről ad tanúbizonyságot, hogy gondozták siket és vak társaikat.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Hosszú utat tettünk meg idáig, mi, emberek, mely során óriási mértékű fejlődésen mentünk keresztül. Ám aki azt gondolná, hogy a több tízezer éve élt ember minden vonásában más volt, mint mi vagyunk, téved.
Már a Neander-völgyiek is rendelkeztek a legértékesebb emberi tulajdonságokkal, úgymint empátia, családszeretet és segítőkészség.
Egy iraki lelet bizonyítja
Egy iraki, kurdisztáni ásatáson, 1957-ben kerültek elő azok az emberi maradványok, melyek az empátia korai meglétét bizonyítják.
Elizabeth Daynes munkája: az élethű arcmás a szóban forgó Neander-völgyi-leletről készült rekonstrukció.
A Neander-völgyi-maradványok lelőhelye, az iraki Shanidar-barlang után Shanidar 1 névre keresztelték. A csontok a vizsgálatok alapján egy férfi csontjai, aki mintegy 50 ezer éve élhetett.
Az iraki Shanidar-barlang, a maradványok lelőhelye.
A Neander-völgyi több sérülése miatt képtelen lehetett egyedül boldogulni: elvesztette jobb karját könyéktől lefelé, sérüléseket szerzett jobb lábán, és sántíthatott, ráadásul a csontos kinövések alapján a régészek úgy vélik, siket is lehetett.
A szakértők nyilakkal jelölték a ma is látható csontos kinövéseket, melyek a Neander-völgyi siketségét okozták.
A lelet érdekessége, egyben nagyszerűsége, hogy az illető férfi negyven éves kora körül halhatott meg, ami egy egészen hihetetlen életkor egy 50 ezer éve élt ember esetében, különös tekintettel siketségére és testi fogyatékosságaira.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Az, hogy mégis megérte ezt a magas életkort, az empátia és emberi törődés korai meglétének ékes bizonyítéka. A Neander-völgyi ugyanis nem maradhatott volna másképp életben, csak társai, családja segítségével: gondoljunk csak a vadállatokra, melyek hangját nem hallhatta, és amelyektől nem tudott önállóan elmenekülni, avagy vadászni rájuk, hogy élelemhez jusson.
Shanidar 1 koponyája két nézőpontból.
A Shanidar 1 nevű lelet alapján tehát egyértelműen látható, hogy a Neander-völgyiek, hiába éltek több tízezer éve, messze nem csak a saját vagy utódaik túlélésével törődtek. Foglalkoztak egymás segítésével is, ami fejlett szociális érzékről, erős empátiáról, és szeretetteljes kapcsolatokról, összetartásról árulkodik. Törődtek társukkal, megvédték, etették őt, mert látták, hogy egyedül nem boldogulna: talán senki nem hitte volna, de úgy tűnik, napjainkban is sokan tanulhatnának a Neander-völgyiektől.
Ava, a bronzkori nő
Nézd meg, milyen lehetett a 3700 éve élt nő: akár egy szépségipari reklámba is beillene!
3700 éve élt Ava, de ma is a szemébe nézhetsz: elképesztő rekonstrukció készült
Nézegess képeket!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- régészet
- rekonstrukció
