Így hatott a munkanélküliségre a járvány - A KSH közölte az adatokat

A február-áprilisi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2%-kal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal, röviden KSH.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 69,2%-ra csökkent. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a foglalkoztatási adatokban a korábbinál ugyan markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg - jegyezte meg a KSH.

Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző hónaphoz képest 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1%-ra csökkent.

A február-áprilisi, három hónapos időszak átlagában az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma egyaránt 21 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 27,4% volt. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú foglalkoztatottak száma 61 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal, 82,4%-ra csökkent. Az 55-64 éves, idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta azonban - részben demográfiai okból - 2,5 százalékponttal, 58,5%-ra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 74,5%-ra csökkent, a férfiaknál 82,5%, a nőknél 66,5% volt.

A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 76,5%-ra csökkent, míg a 15-64 éves nők foglalkoztatotti létszáma 42 ezerrel, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal, 61,8%-ra mérséklődött a tavaly február-áprilisi időszakhoz viszonyítva.

Fotók: Getty Images

Ilyen hatással volt a magyarok mindennapi életére a koronavírus

A kutatás eddigi adatait bemutató háttéranyag szerint a járvány első szakaszában az otthonról dolgozók és az egyetemi hallgatók mozdultak ki legkevesebbet, míg a munkájukat lakásuktól távol végzők a legtöbbet. A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma.

• gazdaság
• munka
• koronavírus
• járvány
• hatás
• Terasz