Egyetlen apró részlet a Dávid-szobron, ami leleplezte Michelangelo titokzatos tudását: meghaladta a korát

Akár egy festményről, akár egy szoborról legyen szó, egy mű megőrzi a művész kezének minden mozdulatát, és megőriz valamit készítője korából, gondolkodásából, valamint tudásából is.

Egy alkotás azonban néma közvetítője mindennek, és olykor évszázadokba telik, hogy egy hozzáértő szem felfedezze, és szerencsés esetben dekódolni is tudja, mit jelentenek az egyes részletek.

Egy különleges részlet a Dávid-szobron

Michelangelo Buonarroti 1501 és 1504 között készített szobrán, a Dávid című alkotáson több mint 500 esztendő után fedeztek fel egy érdekes részletet, ami a művész korát meghaladó tudásáról árulkodik.

Dr. Daniel Gelfman, az indianapolisi Marian Egyetem kardiológus orvosa Florence-ban tett látogatása során pillantotta meg a szobor nyakának jobb oldalán kidagadó vénát. Foglalkozásából eredendően azonnal tudta, hogy ezt a jelenséget a pácienseinél szívbetegség jeleként értelmezné.

- Erre a látványra nem számítottam. Vannak bizonyos jelek, amelyeket egy fizikai vizsgálat során figyelembe veszünk, és szívproblémára utalnak. A kidagadó nyaki véna ilyen. Kardiológusként drámaian éltem meg, amikor ezt felfedeztem - fogalmazott Gelfman az eset kapcsán.

Az orvost nem hiába foglalkoztatta a kérdés, hiszen ez a részlet ellentmond mindannak, amit Dávidról tudunk a bibliai története alapján, és amit rátekintve, felépítéséből is sejtünk. Hogyan is ábrázolhatott volna Michelangelo egy ilyen hősies figurát egy szívbetegségre utaló tünettel?

A megoldás

Gelfmant rendkívül érdekelte, mi vezérelhette a készítőt, amikor úgy döntött, kidagadó nyaki vénát készít szobra nyakára. Beleásva magát a művészettörténetbe és Michelangelo munkásságába, felfedezte, hogy a művész több másik szobrát is hasonló részlettel alkotta meg, jellemzően a történelmi alakokat.

A kardiológusban hamarosan összeállt a kép: Michelangelo valószínűleg egyáltalán nem azt akarta közölni, hogy a daliás Dávid szívbeteg. Különösen, mert abban az esetben lába vagy hasa is püffedt lenne. A művész sokkal inkább azt a jelenséget jelenítette meg a szoborban, hogy az izgalom, a felindultság hatására a nyaki véna egy pillanatra kidagad. Dávid, aki arra készült, hogy meglendítse válla felett a követ, éppen ilyen állapotban lehetett abban a percben, amelyben Michelangelo megörökítette.

A legkülönösebb az egészben, hogy a művész olyasmit jelenített meg a szobrán, ami meghaladta a korát: az orvostudomány akkoriban ugyanis még nem érte el azt a pontot, hogy ezt a jelenséget megismerje, és tudományosan vizsgálja. Michelangelo nemcsak, hogy felismerte az érdekes fiziológiás jelenséget, de megfelelően is alkalmazta azt, ami rendkívüli.

Titok a Sixtus-kápolnában

Michelangelo híres freskójába is különös részletet csempészett: Ádám és Éva alakja mellé meglepő fát festett. Vajon miért?

• michelangelo
• szobor
• tudomány
• művészet
• művészettörténeti érdekesség
• Terasz