Selmeczi szerint nem szégyen, hogy Magyarország korrupt

Selmeczi Gabriella szerint a magyar kormány a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a korrupció az országban. Selmeczi Gabriella az MTI-nek küldött vasárnapi közleményében azt közölte, nem állítják, hogy nincs még tennivaló, de megfogalmazása szerint semmi okunk szégyenkezni.

A Transparency International előző héten hozta nyilvánosságra 2012-es jelentésének eredményeit, melyben azt elemezték, mely országban mekkora a korrupciós veszély.

A szervezet 2012-es jelentése szerint a korrupció tekintetében Magyarország az európai uniós tagállamok között az utolsó harmadban helyezkedik el, egészen pontosan a 19. a listán.

A korrupcióellenes szervezet honlapjáról kiderül, Magyarország 2012-ben 55 pontot ért el a CPI - Korrupció Érzékelési Index -  felmérésen. A 0-100 pontig terjedő skálán a 0 erősen korruptat, a 100 pedig nagyon átláthatót jelent. Összehasonlítástként: Kuba 48 pontot kapott, Kuvait pedig 44 pontot.

A régióban jók vagyunk, egyébként pedig súlyosan korruptak

- Bár Magyarország a régión belül továbbra is viszonylag jól teljesít, hiszen Észtország, Szlovénia és Lengyelország mögött a negyedik helyen végzett, az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 19. lett, vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarországot tehát továbbra is súlyosan érinti a korrupció, még mindig igen gyengén szerepel európai összehasonlításban - közölte a szervezet. Erre reagálta azt Selmeczi Gabriella, hogy nincs okunk szégyenkezni.

A Transparency International Magyarország kiemelte: Magyarországon változatlanul magasak az üzleti és a politikai élet összefonódásából eredő korrupciós kockázatok, ami meghatározó tényezőként játszik közre a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában, valamint abban, hogy a magán és a csoportérdekek a közérdeket kiszorítva, megelőzve érvényesülnek a közhatalom gyakorlása és a döntéshozatal során.

A fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült, a kormány politikailag elkötelezett személyek kinevezésével igyekszik befolyásolni a tőle független állami intézményeket. Mindez összességében jelentősen csökkenti az állami intézményrendszer korrupcióval szembeni ellenálló képességét.

A szervezet listáját egyébként Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben, 90 ponttal vezeti, ezekben az országokban magas szintű a közérdekű információkhoz való hozzáférés és megfelelőek a közhatalmat gyakorlók magatartását szabályozó intézkedéseknek.

Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekben az országokban a felelős állami vezetés és a hatékony közintézmények hiánya egyértelműen jelzi, hogy sokkal erőteljesebb kiállásra van szükség a korrupció elleni küzdelemben - szögezi le a szervezet.

• pénz
• belföld
• hálapénz
• selmeczi gabriella
• Terasz