5-ből 4 magyar aggódik miatta, mégsem tudjuk, hogyan tehetnénk a klímaváltozás ellen

A magyarok többsége egyáltalán nem klímaszkeptikus: a Lounge Group friss hazai kutatása szerint a lakosság 82%-a kimondottan nyugtalanítónak tartja az éghajlatváltozás problémáját. Akik gyakrabban tájékozódnak online felületeken, aggasztóbbnak találják a kérdést. Az emberek fele retteg, dühös, és mindemellett tehetetlennek érzi magát a klímaváltozással szemben.

A kutatási eredményekből kirajzolódott, hogy ötből négyen kifejezetten aggasztónak tartják a klímahelyzetet, a magyarok negatív tapasztalatai pedig elsősorban a hőségből és a kiszámíthatatlan időjárásból fakadnak.

- Az emberek a témáról elsőként a felmelegedésre, a forróságra, az aszályra gondolnak, a második helyen pedig a katasztrófához és a halálhoz fűződő asszociációk állnak. Amikor a klímaváltozással kapcsolatos félelmekről kérdeztünk, a férfiak főként menekülthullámot és vízhiányt, a nők pedig az élővilág pusztulását, járványokat és az élettartam csökkenését tették a rangsor élére. - mondta el Szabó Zsófia, a vállalat kutatási divízióvezetője.

Kit hibáztatunk: a tyúkot vagy a tojást?  

Az emberek fele úgy érzi, hogy a klímaváltozásért leginkább a nagy ipari cégek a felelősek, miközben az egyéni fogyasztást csupán negyedük érzi a legnagyobb hibának. A lakosság szerint főként a következő generációk vannak veszélyben. A magyar fiatalok már sokkal önkritikusabbak, és egyben felelősségteljesebbek is: körükben egyre inkább terjedőben van a felfogás, hogy tudatos fogyasztással, kevesebb környezeti kárt okozva saját maguk is tehetnek a környezetért.

Ők azok, akik kisebb mértékben hárítják a felelősséget a nagy cégekre, a mezőgazdasági vállalatokra vagy a politikusokra, szemben az idősebbekkel. A felmérés szerint a fiatalok vállát nyomja annak terhe is, hogy az idősebbek a jelenlegi generációktól várják az azonnali cselekvést. A jövő generációját ugyanakkor kifejezetten féltik a hatvan év felettiek.

Mások a nemzetközi, és mások a hazai kapcsolódások

Vajon összekapcsoljuk-e a saját hazánkkal, a saját életterünkkel a klímaváltozás baljós képeit? - A lakosság magasabb hányada gondolja azt, hogy a klímaváltozás a fejlődő országokat fogja sújtani, mint amennyien ezt Magyarországról gondolják - mondta el a kutatási vezető.

- Bár a közgondolkodásban leginkább a jegesmedve terjedt el a klímaváltozás fő szimbólumaként, ezt érdemes lehet újragondolni. Az emberek többsége ugyanis nem a Jeges-tenger partján él, így a jelenlegi szimbólumrendszer nehezítheti az egyéni azonosulást a klímaváltozás ügyével. A kutatási számaink azt mutatják, hogy Magyarországon a hulladékgyűjtés és szemetelés problémájára vagyunk a legérzékenyebbek - tette hozzá Szabó Zsófia.

Kire figyelünk?

A klímaváltozás egyik legismertebb és legfiatalabb aktivistája, Greta Thunberg 2018 augusztusában hívta életre a Fridays for Future iskolai sztrájksorozatot. A 16 éves svéd lányról a magyar lakosság csupán harmada hallott: köztük magasabb arányban a férfiak, az idősebbek, a diplomások, a tanulók és a nagyobb településen élők.

2019 szeptemberében több tízezer magyar diák csatlakozott Thunberg kezdeményezéséhez, úgyhogy várhatóan a svéd aktivista hazai ismertsége még növekedni fog az elkövetkező időszakban.

A Lounge Group kutatása egy hulladékcsökkentő életmódra ösztönző kezdeményezés ismertségét is megmérte: a lakosság háromötöde hallott a műanyagmentes július elnevezésű akcióról. A kihívásban az arról halló válaszadók 56%-a részt is vett, a válaszadók által követett influenszerek többsége viszont nem.

A kutatás szerint - bár a klímaváltozás terén a tudósokat tartjuk a leghitelesebb forrásnak - az influenszerek is sokat számítanak: a lakosság fele ad véleményükre a témában. A felmérés alapján tehát magyarországi vonatkozásban mindenképp meghatározó lehet, hogy a véleményvezérek követik-e Leonardo DiCaprio példáját, és kiállnak-e a klímaváltozás ügye mellett.

Fotók: Getty Images

Ezek az alpesi gleccserek az évszázad végére eltűnnek

Az olvadás egy sor egyelőre beláthatatlan és visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el lavinákkal, földcsuszamlásokkal, először áradásokkal, hosszú távon pedig a folyók leapadásával.

• klímaváltozás
• felmérés
• magyarok véleménye
• globális felmelegedés
• környezetvédelem
• környezetszennyezés
• Terasz