Ne csak a szénhidrát mennyiségét nézd, ha kenyeret veszel: erre sokan nem figyelnek

Az árnál fontosabb a kenyér minősége a magyar fogyasztók többségének - derül ki a JÓkenyér országos, a felnőtt magyar lakosság körében, reprezentatív mintán végzett kutatásából. Az ezer válaszadó 72%-a inkább fizet többet, csak a megvásárolt kenyér legyen olyan jó, ami az egyéni elvárásainak megfelel.

Bár a megkérdezettek 56%-a figyel rá, mit tesz a kosarába, azért ez nem feltétlenül jelenti, hogy alaposabban is utánanéznének a pékáruk összetevőinek vagy a hozzáadott adalékanyagoknak.

A tudatosság terén bőven akad tennivaló

Európai összevetésben a magyar lakosság a középmezőnyben helyezkedik el a kenyérfogyasztás terén. Hazánkban átlagosan az egy főre eső mennyiség 37 kilogramm. Vannak országok, ahol 50 kilónál is többet, míg számos más helyen nálunk is kevesebbet vesznek az egyik legfontosabb alapélelmiszerből. A friss kutatás szerint, akik kevés kenyeret esznek Magyarországon, ezt főleg azért teszik, hogy csökkentsék napi szénhidrátbevitelüket, vagy csak más pékárukat részesítenek előnyben.

Ellenben a válaszadók több mint harmada minden tekintetben kenyérpártinak bizonyult. Javarészük, 22% szereti a kenyeret, ezért semmiképpen sem mondana le róla, és elképzelni sem tudná a napi étkezéseit nélküle. Kisebb hányaduk, 8% pedig az egészséges táplálkozás részének tekinti, ezért fogyasztja azt rendszeresen.

Az előbbi tükrében meglepő, hogy a fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen. A válaszadók 48%-a ezt a típust keresi és vásárolja nap mint nap. A preferenciasorrendben a második a búzából készült, félbarna kenyér, amit a megkérdezettek 39%-a tesz rendszeresen a kosarába, míg a dobogó harmadik fokán a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek állnak.

Utóbbiakat a kutatásba bevont emberek 26%-a részesíti előnyben. Mögöttük a magvas és rozs - 24-24% -, a kovászos - 15% -, a rozsos - 14% -, illetve a parasztkenyerek - 12% - sorakoznak. Tény viszont az is, hogy a 40 és 59 év közötti korosztály tagjai körében más korcsoportokhoz képest is magas, 31% a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek kedveltsége.

Nem figyelünk az összetevőkre

A fogyasztók döntését a kenyérvásárláskor elsősorban a tapasztalataik, a szokásaik befolyásolják, és csak kisebb részt a tudatosság. A válaszadók alig 9%-a állította azt, hogy alaposan megnézi az összetevőket, mielőtt kenyeret vesz. A felmérésbe bevont emberek 24%-a csupán a típusok - fehér, félbarna - szerint szelektál, míg a megkérdezett 35%-a inkább márkahűnek nevezhető, köszönhetően annak, hogy ők egy adott pékség termékeit vásárolják, ennél fogva a kenyér összetevőivel különösebben nem is foglalkoznak.

Hasonló a helyzet az adalékanyagok vonatkozásában is: a vásárlók 57%-a egyáltalán nem nézi, hogy van-e adalékanyag az általa megvásárolt kenyérben. A többséget - 42% - egyszerűen nem érdekli semmilyen szinten az összetevők tanulmányozása. Sőt, kisebb hányaduk - 21% - egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az adalékanyagok bármilyen egészségügyi kockázattal is járnának, és sokan vannak olyanok is - 19% -, akik szerint az adalékmentes kenyér drága, ezért nem is tesznek próbát vele.

Velük ellentétben a megkérdezettek 30%-a nyilatkozott úgy, hogy többé-kevésbé rendszeresen az adalékmentes kenyereket veszi. Az ezt a tábort képviselő válaszadók 29%-a az adalékanyagok betegségeket előidéző hatásától tartva nézi meg figyelmesebben a boltok kínálatában szereplő kenyereket. De jelentős azoknak a száma is - 15% -, akik úgy vélik, bár betegséget nem, de kellemetlenségeket okozhatnak az adalékanyagokat tartalmazó péktermékek.

- A kutatásunkból kiderül, hogy a lakosság 10%-a tekinthető tudatos kenyérvásárlónak. Ők azok, akik alaposabban megnézik az összetevőket, azoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Ez még nagyon szűk kisebbség. Ugyanakkor reménykeltő az, hogy a válaszadók 46%- a szeretne jobban odafigyelni arra, hogy mit tesz a kosarába - mondta Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa és pékmestere.

- Azonban nem igazán ismerik a módját annak, hogyan tudhatnának meg többet az összetevőkről, az adalékanyagokról, illetve arról, hogy melyik komponens micsoda, mit okozhat. Sokszor az eladóhelyeken sem jutnak hozzá a kellő információkhoz. A boltokban a polcokon nincsenek ott a megfelelő kiírások, a nem csomagolt kenyereken nincs, vagy alig olvasható az írás, így a termék beazonosíthatósága sem egyszerű feladat - tette hozzá.

- Nekünk, pékeknek mindent meg kell tennünk azért, hogy a vásárlók tájékozottabbak legyenek. Minél nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az edukációra, akár már a legkisebbek körében is, hogy ennek köszönhetően egyre többen fogyasszanak a jövőben jó minőségű, egészséges, adalékmentes kenyereket - hangsúlyozta.

Feltűnt, hogy megváltozott a kenyér

A szakember kiemelte azt is, hogy az Élelmiszerkönyv 2017-es változásainak a hatásait már a vevők is érzékelik, bár leginkább a megváltozott kínálat alapján, nem pedig a bejelentés tudatában. A kutatás rávilágít arra, hogy a válaszadók 21%-a a termékskála bővülését emelte ki, míg 19% a kenyerek ízének változásáról számolt be az elmúlt két évre visszatekintve. A megkérdezettek további 8%-a minőségi változást, míg 6%-a egyéb javulást tapasztalt a kenyerek vonatkozásában. A JÓkenyér online kutatását a Pulzus készítette 2019. május hónapjának második felében.

Fotók: Getty Images.

Nem fehér kenyér, de azért finom

Nem kell lemondani a reggeli szendvicsről, ha egészségesebb kenyérrel készíted. Az alábbi alternatívák előnyösebb felszívódásuknak, tápanyagtartalmuknak köszönhetően jól használhatók fehér kenyér helyett.

• kenyér
• fogyasztási szokások
• tudatosság
• felmérés
• egészséges étkezés
• élelmiszer
• vásárlás
• adalékanyag
• Terasz