Hogy nézett ki valójában Nofertiti vagy Robespierre? Elképesztően élethűen alkották újra a történelem jelentős alakjait
Sokan egészen máshogy nézhettek ki a valóságban, mint ahogy a történelemkönyvekben ábrázolták őket.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Minél jobban szeretnénk visszatekinteni az időben, a történelem egyre ködösebbé válik, hiszen a régi korok technológiája nem tette lehetővé, hogy megörökítsék az akkori időket, valamint rengeteg emlék az évszázadok során megsemmisült, vagy a feledés homályába merült.
Bár rengeteg művészeti alkotás, szobor, freskó őrzi az egykor élt híres, fontos emberek külsejét, ezek sokszor nem egészen olyan képet mutatnak, mint ami a valóság, hiszen a művész pontatlansága és látásmódja vagy a megörökíteni kívánt személy beleszólása sokat torzított az általunk is jól ismert portrékon.
Közel a valósághoz
Sokáig tényként kezelték, hogy a fennmaradt festmények és ábrázolások szereplői valóban így néztek ki igazából is, azonban a modern technológia lehetővé tette, hogy olyan arcokat is megalkossanak, amik sokkal közelebb állnak a valósághoz, mint a fennmaradt alkotások. A képek 3D-formátumban készültek, egyes eseteknél pedig még az elhunyt koponyáját is CT-vizsgálatoknak vetették alá, hogy még hitelesebb képet tudjanak alkotni. Az arcizmokat is a koponya szerkezetéhez képest alkották újra, a végeredmény pedig teljesen élethű lett.
A Nofretitiről készült mellszobor az egyik legértékesebb fennmaradt ókori alkotás, aminek segítségével az egyiptomi királyné valósághű ábrázolását is el tudták készíteni.
Az 1452 és 1485 között élt III. Richárd angol király sírhelye hosszú évszázadokig ismeretlen volt, de 2013-ban kiderült, hogy egy leicesteri parkoló aszfaltja alatt az ő csontjaira bukkantak. Ezek alapján alkották újra a portréját.
Johann Sebastian Bach a világ egyik legjelentősebb zeneszerzője, arcát pedig Caroline Wilkinson antropológus rekonstruálta a koponyája alapján.
Robespierre a francia forradalom egyik legismertebb alakja, rekonstrukcióját pedig a halotti maszkja és a feljegyzett kórtörténetei alapján csinálták. Sok betegsége volt, köztük a himlőfertőzés, ami később hegeket hagyott az arcán.
2014-ben a régészek egy olyan csontvázat találtak, amiről meg tudták állapítani, hogy nagyjából ötszáz éve élhetett a férfi. A minták alapján digitálisan is újraalkották az arcát, ami valahogy így nézhetett ki a valóságban.
IV. Henrik francia király 1553 és 1610 között élt, feje furcsa módon eltűnt a temetése után. 2008-ban találták meg egy padláson, és bár 100%-ig nem bizonyosodott be, hogy az egykori uralkodóé volt-e, de készült az arcáról egy rekonstrukció.
Stuart Mária nemcsak Skócia királynője volt, hanem a francia királyné is, így nem csoda, hogy rengeteg festmény készült róla. Az újraalkotott portréja kicsit furcsa, főleg az orra nem egyezik.
A lengyel matematikus és csillagász, Kopernikusz hetvenévesen hunyt el, maradványaiból pedig a halála előtti megjelenését tudták újraalkotni a szakemberek.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
(Képek forrása: Boredpanda)
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- honfoglalás
