Mindannyiunkat érint! Súlyos csalásokra derült fény

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal nagyjából mostanra végzett egy széleskörű ellenőrzéssel, aminek eredménye az lett, hogy a vizsgált cégek többsége csal - áll a Nemzeti Munkaügyi Hivatal összefoglalójában.

Többségében olyan problémákkal találkoztak, miszerint nem adja meg a munkáltató a dolgozót megillető pihenőidőt vagy például nem fizeti ki a túlórát.

21 munkáltatót figyelmeztet a hatóság

A munkaügyi hivatal jelentésében az áll, hogy az ellenőrzött munkáltatók 85%-ánál, valamint a munkavállalók harmadánál állapítható meg szabálytalanság előreláthatóan.

A hivatal 811 munkahelyet és 4300 munkavállalót vizsgált a következő szempontok alapján: munkaidő, pihenőidő és a rendkívüli munkavégzés szabályainak érvényesülése, a munkáltatók nyilvántartása, a munkabér mértéke és védelme, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos jogsértések.

A hatósági vizsgálat végeredményeképpen várhatóan 170 munkaügyi bírságot fognak kiszabni, 254 munkaadó esetén kötelezik a céget a szabálytalanság megszüntetésére, 263 munkáltató esetén fognak kötelezés nélküli határozatot hozni és végül 21 munkáltatóval szemben élnek majd a figyelemfelhívás eszközével.

Nem érdekli őket az ellenőrzés?

A leggyakoribb hiba a hiányos vagy nem valós munkaidő-nyilvántartás, a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendeletek megsértése, valamint a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegése volt. A pihenőidőt megadását viszonylag betartották a vizsgált cégek, viszont nem egy esetben találkoztak a hatóság emberei azzal, hogy az ellenőrzés ideje alatt próbálta meg a munkáltató a feketén dolgozó munkavállalót bejelenteni az adóhatóság felé. Sok munkaadó ezen kívül az éjszakai vagy a műszaki pótlékot sem fizette ki legálisan a dolgozóknak.

A munkavédelmi hatóság munkáját sok esetben nem könnyítik meg, főként a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. Ez azt jelenti, hogy akadályozó magatartást alkalmaznak, passzívak, az iratokat nem bocsátják a hatóság rendelkezésére, de olyan is előfordult, hogy nem akarták a kiszabott bírságot befizetni vagy a munkavállalót bejelenteni. Jellemzően ezek a munkáltató az utóellenőrzés során is hasonló viselkedést mutattak. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a munkáltató egyszerűen nem jelenik meg, a hivatalos címen nem érhető el, vagy nem reagál a megkeresésre.

Miért csalnak?

A hatóság feltételezése, hogy sokszor a nem ismerik a szabályokat. Egy másik tipikus eset, hogy a munkaadó a megrendelések visszaesésével magyarázza az el nem utalt béreket.

A harmadik típusa a jogsértéseknek a szándékosan elkövetett szabálytalanság, hiszen ebben az esetben a munkáltatók mentesülnek az adó és járulékfizetés alól. A munkavállaló pedig, sokszor az állását féltve, ugyan tisztában van a jogsértéssel, mégsem mer fellépni a saját érdekében.

Amikor a munkavállaló a hibás

Ez ugyan nem a munkaügyi hivatal ellenőrzése során, de olyan esetek is előfordulnak, amikor a munkavállaló részéről állapítható meg például a szándékos károkozás, de ezt minden esetben bizonyítani kell. Vagy például ha a munkavállaló viselkedésével olyat tesz, ami azonnali hatállyal való kirúgást eredményez, azt sem elég szóban megtenni, írásban meg kell erősíteni azt.

• munkahely
• munka
• csalás
• munkajog
• munka törvénykönyve
• munkahelyi ártalmak
• belföld
• munkaügy
• munkavállaló
• munkaadó
• Terasz