Most már a kormány is rosszul érzi magát?

Az alaptörvény ötödik módosításának módosítása augusztus 30-án kerül az országgyűlés elé - jelentette be az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár hozzátette, hogy a júniusban beterjesztett alkotmánymódosítást pénteken a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor fogja benyújtani a parlamentben. Miután a parlament szeptemberben dönthet a módosított szabályzatról, október 1-jén az hatályba is léphet.

Kampányhirdetések

A július 14-én országgyűlés elé benyújtott ötödik módosítást kibővített változatban terjeszti elő a kormány. Az egyik legfontosabb változás a politikai kampányokat érintő hirdetésekkel kapcsolatos, ami csak az elektronikus médiumokra vonatkozik, az egyéb sajtótermékekkel kapcsolatban nincs korlátozás. A jogszabályt a kormány a kampányban részt vevő pártok esélyegyenlősége céljából hozta létre.

Az elképzelés szerint nemcsak a közmédia, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is dönthetnek úgy, hogy pártreklámokat közölnek. Az adott csatorna előre eldöntheti, hogy szeretne-e politikai hirdetést közzétenni. Ha igen, onnantól kezdve nem válogathat a politikai pártok vagy szervezetek között, hiszen egységes szabályok és azonos feltételek vonatkoznak mindenkire, így az adott médium csak ingyenesen sugározhatja a hirdetéseket.

Egyháztörvény 2.0

A vallási közösségekre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ezek szerint a vallási közösségek az állami közösségtől függetlenül működnek. A vallási szervezetet a bíróság veszi nyilvántartásba, és ha egy egyház együtt akar működni az állammal, akkor kérelmet kell előterjesztenie. A miniszter nem az egyház státuszáról dönt, hanem arról, hogy megadja-e a jogokat, ami alapján az egyház együttműködhet az állammal. Tehát az országgyűlés dönti el, hogy együttműködik-e az egyházzal.

Azok az egyházak, amelyekkel az állam együttműködik, bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek. Ezek a szervezetek olyan jogosultságokat élvezhetnek, amik a közösségi célokat szolgálják, például adómentesség, adókedvezmény, a cél mindig a közösségi célok elérése.

Egyéb változások

Nem változik a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács jogállása, de a szabályozása alaptörvényi szintű lesz. Ezen kívül a módosításban lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, illetve megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket. A javaslatban továbbá szerepel, hogy az Alkotmánybíróság 30 nap helyett 90 napon belül dönthessen a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Az államtitkár elmondása szerint a mai napon benyújtandó módosítás az európai bírálatokra való válasz, ami elméletileg már megfelel az Európai Bizottságnak. A kormány azokat a látszólagos jogi problémákat akarja megszüntetni, amelyek ürügyként szolgált a Magyarország elleni támadásokhoz. Az államtitkár Répássy elmondása alapján az alaptörvény ötödik módosítása megőrzi a negyedik módosítás szellemiségét, hiszen a kormány kényszerként éli meg a változtatást, de elfogadhatónak minősíti.

• vallás
• média
• bíróság
• alkotmány
• belföld
• új alaptörvény
• alkotmánybíróság
• európai bizottság
• Terasz