Mi történik az agyban, amikor valaki álmodozik? Nem csak a kreativitást erősíti

Mindenkivel megesik, hogy néhány pillanatra máshol járnak a gondolatai: valami szépen, valamilyen vágyott dolog körül, és sajnos olykor rossz dolgok is az ember eszébe jutnak.

Az, aki álmodozik, szellemében kikerül az aktuális, valós szituációból, és ha csak gondolatban is, de egy egészen más helyzetben, időben és helyen találja magát. Érdekes kérdés, hogy mi zajlik le az ábrándozó agyban.

Mi történik az álmodozó agyban?

Az agy különböző területei más-más funkciókat töltenek be, így az egyes cselekvések során az illetékes részek mutatnak aktivitást.

Előfordul azonban, hogy az ember éppen nem fókuszál egy bizonyos dologra: ilyenkor aktivizálódik agyának nyugalmi vagy alaphálózata  (DMN - Default Mode Network), azaz az ábrándozás, az álmodozás területe lép működésbe, melyet alapvetően befelé irányuló figyelem jellemez. Amikor valaki álmodozik, elméje szabadon mozoghat a legbelsőbb gondolatai, önmaga, tervei, emlékei, magáról alkotott képe kapcsán, bevillantva a legkülönbözőbb gondolatokat.

4 érdekes tény az álmodozásról

Az álmodozás különleges és misztikus jelensége nem hiába foglalkoztatja a tudomány embereit: időről időre érdekes megállapítások születnek a misztikus agyi folyamat kapcsán.

Az álmodozás erősíti a kreativitást - mondja Eugenio M. Rothe, a Floridai Nemzetközi Egyetem pszichiátere. Magyarázata szerint ez annak köszönhető, hogy az álmodozó agy szabadon cikázik az eltárolt információk között, és olyanokat hozhat kapcsolatba, melyeket az ember soha nem is képzelt el egymás összefüggésében. Ezért van az is, hogy rengeteg problémára álmodozás közben talál megoldást az ember.

A második érdekesség Anthony Jack, az ohiói Case Western Reserve Egyetem kognitív tudósától származik: eszerint álmodozás közben az agy bizonyos részei ki- és bekapcsolgatják egymást. Az a dolog, amiről az ember álmodozik, voltaképpen egy kognitív feladat, ezért nyomban színre lép az agy analitikus, problémamegoldó hálózata. Ez a rész egy szempillantás alatt kiiktatja az empatikus hálózatot, mely pedig azért felel, hogy másokat is számításba vegyünk. Ezután az empatikus rendszer ragadja vissza a stafétát, kilőve a másikat, és így tovább: az álmodozó agy folyamatosan váltogatja a kettő hálózatot, de olyan is előfordul, hogy egymással párhuzamban működnek - magyarázza Jack.

Aki álmodozik, az elfelejti, amivel azelőtt foglalkozott, hogy ábrándozni kezdett volna - mondja Peter Delaney, az Észak-karolinai Egyetem pszichológusa. Kollégáival végzett kísérlete szerint minél régebbre gondol vissza valaki, és minél inkább eltér a felidézett, elképzelt szituáció a valós kontextustól, annál nagyobb mentális utazást tesz, és annál inkább elfeledi, hogy mi volt a fejében előzőleg.

A negyedik érdekesség szintén Delaney-től való. Meglátása szerint minél idősebb az ember, annál kevesebbet álmodozik és fantáziál. A szakértő pszichológiai magyarázata szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy az idő múlásával egyre szűkösebbé válik az ember előtt álló jövő, az ábrándozás tárgyát pedig nagyon gyakran a jövőre irányuló tervek képezik. Sajnos olykor nem csak ennyiről van szó: a Sydney-i Egyetem kutatása szerint az álmodozás képességének elvesztése a demencia egyik jele is, ugyanis ezáltal az agy egyre kevésbé lesz képes elvonatkoztatni a jelen szituációtól, és általában, a valóságtól.

Miért ritka, hogy valaki illattal álmodik?

Látott vagy tapintott dolgokkal sokkal gyakrabban álmodik az ember, mint illatokkal: a következő cikkből kiderül, miért olyan kivételes az ilyesmi.

(Képek: Getty Images.)

• álmodozás
• agy
• agyműködés
• érdekesség
• gondolkodás
• Terasz