Ilyen volt a frizuradivat a szocializmusban – „A dolgozó nő a rövid hajat szereti”
Praktikus frizurát a szocializmust építő dolgozó nőnek – ez volt a kor szlogenje a hajtrendeket illetően.
![Frizuradivat a szocializmusban](https://kep.index.hu/1/0/6032/60325/603252/60325239_4461485_96e620ed1c217acb7be8fbab5ad10a47_wm.jpg)
A II. világháború idegén a nők világszerte csinos turbánok alá rejtették hajkoronájukat. Kényszer diktálta divat volt ez, hiszen sem idejük, sem lehetőségük nem volt a frizurájukkal foglalkozni. A lenőtt, zsíros, gondozatlan hajat pedig a turbán elfedte.
Magyarországon a Rákosi-korszak erőltetett puritanizmusában megszólták, és burzsoá jelzővel illették azt, aki túl sokat törődött a külsejével. Ezért a hivalkodó anyagból készült turbánok helyett az olcsó, egyszínű vagy pöttyös fejkendőket népszerűsítették. A kendő alatt pedig általában az elvárásnak megfelelő, rövid frizura bújt meg. Magyari Hajnalka – Trendi nő a szocializmusban című könyvéből kiderül.
Frizuradivat a szocializmusban
Bár a puritán ideológia megkövetelte az egyszerű megjelenést, fodrászhoz járni szabadon lehetett. Ennek hátterében a higiéniai szokások megformálásának, és az új, szocialista női kép megalkotásának szándéka állhatott. Az állítólagos dísznőknek való frizuraköltemények helyett a Rákosi-korszak praktikus frizurákat írt elő, hiszen a dolgozó nő nem engedhette meg magának, hogy mindennap fodrászhoz járjon, mint tették azt a régi idők unatkozó dámái.
![Fortepan Erky-Nagy Tibor](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/6032/60325/603252/60325229_47b75791a5fb2602eb3623f0ea713a1e_wm.jpg)
„A dolgozó nő a rövid hajat szereti, amit gyorsan és könnyen lehet fésülni!” Ilyen szlogenek születtek, és ezeknek megfelelően a praktikus frizurák jöttek divatba, amelyeket könnyen lehetett kezelni, és amelyeket egyaránt hordhattak rendőrnők, vasutasnők, traktoroslányok és kalauzkisasszonyok, vagyis a dolgozó nők széles tömegei.
Ilyen volt többek között a Gulliver- vagy apródfrizura, amelyet a korabeli, hajsütővasat csattogtató fodrászok így jellemeztek: „Takarékos frizura. Ezt mindenki az arcához formálhatja. Másképpen fésüli a traktorossapka alá, másképpen, ha este színházba megy.”
Szintén praktikusnak számított a szélfrizura, amelynek az elkészítéséhez csak egy fésű és egy olló kellett, és amely valóban úgy nézett ki, mintha a hajba belekapott volna a szél, és jól összeborzolta volna. Több változatban létezett, a sima mellett lehetett benne egy-két hullám oldalt vagy a homlok felett. Érdekes módon ehhez is szükségeltetett dauer, ami a sima hajat behullámosította, a göndört pedig kiegyenesítette.
A viharfrizura, az ötvenes évek másik rövid hajstílusa hátulról előre nyúlt, és a tarkótól a fül felé fésülték. Rövidsége ellenére mégsem keltett fiús benyomást, inkább pikánsan nőiest, már akinek illett az arcformájához, és tudta viselni. 1955-ben azonban már a hullámos, Balaton fantázianevű frizura hódított, amelyet Hunfalvi Lajos, az Állami Fodrászat Haris köz 3. alatti fiókjának fodrásza így jellemzett:
„Igen fiatalos, csupa hullám és fodor, továbbá fölül bodros, alul elkeskenyedő V-frizura.”
A sztahanovistákon kívül a városhoz közel lakó vidéki nők körében is népszerű lett a rövid frizura, egyre többen szabadultak meg a kontyuktól, és daueroltatták be a hajukat. Az évszázadokon át őrzött falusi tradíciókat, köztük a gondosan ápolt, hosszú, fonatokba fésült hajat elfújta az emancipáció szele. A korábban az asszonyi státuszt jelző kendő szép lassan lekerült a divattrendeket követő fiatal nők fejéről.
![Fortepan FSZEK Budapest Gyűjtemény Sándor György](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/6032/60325/603258/60325887_2ba170767557e97b2e872aa5f9b34c93_wm.jpg)
Természetesen nem volt ez általános jelenség, hiszen a régi értékrendhez és a népi hagyományokhoz ragaszkodó falusi asszonyok öltözékéhez még a hetvenes években is hozzátartozott a fejkendő.
A dauer azonban vitathatatlanul megkönnyítette a nők életét. Mivel kiszárította a hajat, kevesebbszer kellett hajat mosniuk, ami akkoriban elég hosszadalmas procedúrát jelentett. A vizet melegíteni kellett, mivel pedig a hajszárító akkoriban még nem létezett (a fodrászok búrát használtak), a nők otthon a kályha mellett szárították hajukat, vagy egyszerűen törölközőbe csavarták, és hagyták megszáradni.
Később a Rákosi-korszak praktikus hajdivatja után a hatvanas évek frizurái inkább a nőiességről szóltak.
Hogyan lett a Rákosi-korszak puritán asszonyaiból a hatvanas évekre sikkes pesti nő? Hogyan lett az egykor burzsoá csökevénynek bélyegzett szépségápolás a mindennapi ember számára is elfogadott gyakorlattá? Melyek voltak a kor divatos kezelései, és milyen szépségápolási praktikákat alkalmaztak a nők a gyakorlatban? A történész szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ egyszerre informatív és olvasmányos, a kor hangulatát megidéző könyvében.
Kiadja a Jaffa Kiadó.
Ára 4999 forint.
Ilyen volt a magyar manökenek élete a szocializmus fénykorában: állami iskolában tanulhatták a mesterséget
A hivatalos manökenstátusz csak kevés lány kiváltsága lehetett, részben ezért volt ennyire vágyott szakma.
Elolvasom(Képek: Fortepan, Cover-kép: Fortepan/Fortepan)