A mesés Wekerletelep a múlt századba repít vissza: így nézett ki az 1920-as években

A Wekerletelep ma is gyönyörű, a 20-as évekbeli arca pedig imádni való.

A Wekerletelep régen
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Budapest nem egyenlő sem a történelmi belváros monumentális építményeivel, sem az ódon bérházak sorával, sem a modern, nyüzsgő városrészekkel - a főváros szerethetősége éppen sokszínűségében rejlik. Egy különleges gyöngyszeme a kispesti Wekerletelep is, mely semmi máshoz nem hasonlítható.

A 19. kerületi Wekerletelep különleges, magával ragadó karaktere annak köszönhető, hogy a városrész egy tervezett állami építkezés eredménye, mely még a kerület 1950. évi Budapesthez csatolása előtti évtizedekre nyúlik vissza.

A Wekerletelep régen

A Wekerletelep megépítése a 20. század elején, egészen pontosan 1908-ban kezdődött, kezdeményezője Wekerle Sándor, a Magyar Királyság akkori miniszerelnöke volt, később róla kapta nevét a városrész. Az építkezést Kós Károly, majd Tornallyay Zoltán vezette. Érdekessége a mértani pontossággal megtervezett településszerkezet és a kertvárosias hangulat, mely a 20-as és 30-as évek fotóin is jól látható.

A Határ úti metrómegállótól egy kis sétára található városrész egyedi arcát sokan a Barátok közt című tévésorozatból ismerik, a sorozatbeli Mátyás király téren található épület már messziről kiszúrható a Kós Károly téren, ám egyébként is megéri csatangolni a gyönyörű kerületrészben, mely visszarepít az időben.

A kiegyezés utáni fellendülés lehetővé tette egy városfejlesztési hullám elindulását. Az eredetileg munkás- és tisztviselőtelepnek szánt negyedhez a pénzügyminiszeri tisztséget is ellátó Wekerle javaslatára vásárolták meg Sárkány József egykori honvédőrnagy birtokait.
Fotó: Fortepan / Gali
Fleischl Róbert építész javaslatára a kertvárosokat idéző terveket készítettek, egyrészt azért, hogy megőrizzék az értékes természeti képet, másrészt, hogy a vidékről felköltözőknek se kelljen teljesen elszakadniuk a zöldfelületektől.
Fotó: Fortepan / Gali
1925 végére több mint ezer ház épült meg, 4000-nél is több lakással, elsősorban földszintes és kétszintes épületekben. Ikerházak, csoportos bérházak, garzonházak kezdtek sorakozni a területen.
Fotó: Fortepan / Gali
A városrészt a kisméretű telkek és a szabályos, mértani precizitással megtervezett szerkezet jellemzi a mai napig, középpontjában a híres és impozáns Kós Károly térrel.
Fotó: Fortepan / Gali
A telepet úgy tervezték meg, hogy az ideköltöző lakosság minden igényét kielégítse. 1914-ig négy iskolát húztak fel, valamint két óvodát.
Fotó: Fortepan / Gali
1912-től a rendőrkapitányság és egy lovasrendőr-laktanya is megtalálható volt itt, az intézmény ugyancsak különösen szép épületet kapott.
Fotó: Fortepan / Gali
1913-ra a postamesteri hivatal készült el. A telep műemléki jelentőségű terület, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A civilek, a lakosság és a kerület a környezetbarát és művészeti szempontokat egyaránt figyelembe véve végzi a házak fejlesztését, karbantartását.
Fotó: Fortepan / Gali
A telep mértani középpontjában álló főtérre a munkálatokat végző vezető építész, Kós Károly egy erdélyi stílust idéző díszkaput tervezett, mely ma is meghatározó a környék arculatában, ahogy a Wekerlei Munkás Szent József-templom is.
Fotó: Fortepan / Gali

(Borító- és ajánlókép: Fortepan / Gali.)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük