Társasházban laksz?

A legfontosabb jogok, amik törvényileg megilletnek

Valóban jelzálogot tehetnek a lakásodra, ha tartozol a közös költséggel? Utánajártunk.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy társasház létrehozását és működtetését rendeletek szabályozzák, létesítéséhez pedig egy olyan alapító okirat szükséges, amelyet az összes tulajdonos elfogadott.

Ez az egyik legfontosabb dokumentum, amely nemcsak a ház adatait foglalja magába, de a lakók jogainak gyakorlásában is lényeges szerepet tölt be. Hogy mit tartalmaz, és egyáltalán milyen jogaid vannak, ha társasházban élsz? Az alábbiakból megtudhatod.

Adatok, jogok, tények: az alapító okirat

A társasházak alapító okirata két vagy többoldalú szerződés, illetve egyoldalú nyilatkozat is lehet. Ahhoz azonban, hogy az alapító okirat valóban alkalmas legyen egy társasház létrehozására, tartalmaznia kell többek között a külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek meghatározását, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása, valamint az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatokat, jogokat és tényeket.

Az alapító okiratra formai kötöttségek vonatkoznak. Ahhoz, hogy érvénybe léphessen, minden tulajdonostársnak alá kell írnia, és közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Amint az ingatlan-nyilvántartásba is bekerül, a társasház megalapítása megtörtént.

Jó, ha tudod!
A társasházat egy úgynevezett tulajdoni törzslapon és különlapokon tartják nyilván. A tulajdoni törzslapon szerepelnek a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészek és helyiségek a hozzájuk tartozó földrészlettel együtt, míg a különlapok a külön tulajdonban álló lakásokat és az azokhoz tartozó, külön tulajdonban álló, de nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint az ehhez kapcsolódó tulajdoni hányadot tartalmazzák.

A közösképviselő és a többiek

A hivatalos társasházi formához három szervezet tartozik: a közgyűlés, a közös képviselő vagy intézőbizottság, és a számvizsgáló bizottság.

Ezek közül azonban a legfőbb szervnek a közgyűlés, a társasközösség döntéshozó fóruma számít, melynek joga van a közösségre, valamint a társasházi közös tulajdonra vonatkozóan döntéseket hozni. Természetesen ez a szervezet sem dönthet öncélúan, döntési joga a következőkre terjedhet ki.

  • Dönthet a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásának idejéről és körülményeiről.
  • Meghatározhatja, hogy a társasközösség milyen kötelezettségeket vállaljon.
  • Megválaszthatja a közös képviselőt, az intéző- és a számvizsgáló bizottság tagjait, és dönthet azok díjazásáról, de felmentéséről is.
  • Elfogadhatja és módosíthatja a társasház működési szabályzatát és dönthet a házirend tartalmáról.
  • A közgyűlés állapítja meg a társasház éves költségvetését, és az elszámolást is ez a szervezet végzi.

Minden olyan kérdésben is a közgyűlésnek van joga dönteni, amely az alapító okirat és a társasház működési szabályzata szerint nem a számlálóbizottság, az intézőbizottság, vagy a közös képviselő személyére tartozik.

Közgyűlés, meghívóval

A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívhatja össze úgy, hogy minden tulajdonostársnak ezt írásos meghívó formájában jelzi, és a meghívó egy példányát a társasház egy jól látható pontján is elhelyezi.

A közgyűlés bármikor összehívható, akkor pedig kötelező, ha azt legalább egy olyan tulajdonostárs kezdeményezi, akinek tulajdoni hányada legalább 10%-os a társasházban, és aki pontosan megindokolja a kezdeményezést.

Az összehívott közgyűlés döntését akkor lehet csak érvényesnek tekinteni, ha azon a tulajdonostársak legalább fele részt vett. A működési szabályzat szerint minden tulajdonos a tulajdoni hányada arányában rendelkezik szavazati joggal, ha tehát valakinek két lakás van a birtokában, az két szavazattal ér fel. Bármilyen kérdésben határozni egyszerű szótöbbséggel lehet, az alapító okiratról történő döntéshez azonban valamennyi tulajdonos beleegyezése kell
Ha olyan döntés születik, amelyet a tulajdonostársak csupán 80%-a támogat, akkor a döntés nem lép érvénybe. Ekkor a kisebbségben maradtaknak lehetőségük van élni keresetindítási jogukkal, ha azonban ezzel nem élnek a döntéstől számított 30 napon belül, akkor a többség határozata lép érvénybe.

Bármilyen, a közgyűlésen hozott döntésről kötelezően jegyzőkönyvet kell készíteni, és lehetővé kell tenni, hogy abba minden tulajdonostárs betekinthessen, és arról másolatot készíthessen.

Személy vagy testület?
Hogy egy közösképviselő vagy egy szervezet, azaz egy intézőbiztosság gondoskodjon a társasházról, a tulajdonosok döntésén múlik, melyről a közgyűlésen szavazhatnak. A közös képviselő szerepét a szabályok szerint betöltheti természetes személy, de akár és társaság is.
A közös képviselő jelentős szerepet tölt be a társasház életében: köteles előkészíteni és végrehajtani a közgyűlés határozatait és gondoskodnia arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályoknak, a működési szabályzatnak és az alapító okiratban foglaltaknak se mondjanak ellent.

Jogok és korlátok

Minden tulajdonostárs bizonyos, előre meghatározott jogokkal rendelkezik, de bizonyos korlátozások is érintik.

A társasház működési szabályzata magában foglalja a lakás használatának, hasznosításának szabályait, a használati és hasznosítási jogot azonban csak a társasház működéséhez igazodva korlátozhatja: határozhat például arról, hogy egy, a társasház által közös tulajdonban álló helyiséget ki hogyan használjon. Ha valaki más módon szeretné használni a közös tulajdonban álló helyiséget, abban az esetben, ha a hasznosítási mód a társasház nyugalmát zavarhatná, a működési szabályzat megtilthatja azt.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A korlátozások mellett előnyöket is biztosít a társasház működési szabályzata. Ilyen például az elővásárlási jog, amellyel minden tulajdonostárs rendelkezik a közös tulajdonú helyiségekre nézve.

A közös költség kérdése
A közös költség szabályzatban meghatározott vállalás, melyet minden tulajdonostársnak rendszeresen fizetnie kell. Ha hátralékod van, melyet már legalább fél éve nem rendeztél, a közgyűlésnek joga van arra, hogy határozatban feljogosítsa a közös képviselőt, hogy elrendelje a lakásod jelzáloggal való terhelését a társasház javára. Ebben a döntésben nem illet meg szavazati jog. A jelzálogjog alapján a lakásod egyfajta biztosítékot képez a társasház számára, ha azonban a tartozás kiegyenlítése megtörtént, a közgyűlésnek határoznia kell a jelzálog törléséről.
Ezt is szeretjük