Párás ablak

A gyerekek kedvelt szórakozása, hogy rajzolnak a bepárásodott ablakra. Az üvegen megjelenő nedvesség azonban nemcsak a játék lehetőségét rejti magában.

A pára figyelmeztető jelként szolgál, hogy valamilyen egészségkárosító tényező van jelen a szobában, amit minél előbb orvosolni kell.

Nem mindegy, hol párás az ablak

Kiindulásképp jó tudni, hogy az ablakon megjelenő pára nem minden esetben jelez problémát: fontos, hogy pontosan melyik részen jelennek meg a cseppek. Azok a páracseppek jeleznek potenciális veszélyt, amelyek az ablak belső oldalán jelennek meg. Ha annak külső fele a párás, az nem jelent egészségügyi kockázatot.

Az sem problémás, ha a belső és a külső üvegtábla között jelentkezik a pára, leszámítva, hogy nehezebben lehet kilátni. Ez esetben egy nyílászáró-szerelőre lesz szükség, aki megvizsgálja és javítja az ablakot, ugyanis valahol, egy sérülés mentén az üvegtáblák közé szivároghat a hideg levegő. Hasonlóképp a keret mentén megjelenő pára hátterében is valamilyen szerelési hiba vagy megvetemedés bújhat meg.

Mitől párás az ablak belső fele?

Az ablak belső felének vizesedése arra utal, hogy túl magas a lakás levegőjének a páratartalma. Ezt sok minden megemelheti, például a főzésből, akár a fürdésből származó gőz, a sok szobanövény vagy a száradó ruhákból elillanó nedvesség is.

Bármiből is ered, a párás üveg jelzi, hogy a lakás nincs kellő rendszerességgel és megfelelő alapossággal kiszellőztetve.  A kevés és elégtelen szellőztetés télen egy gyakori tévedés eredménye: sokan attól tartanak, hogy kiengedik a felfűtött szoba melegét, ami meg fogja ugrasztani a számlát. Mindeközben a párás levegő nehezebben melegszik fel, így a spórolni vágyók éppen, hogy a saját pénztárcájuk ellen dolgoznak.

A magasabb kiadásnál azonban nagyobb problémát jelent az egészségügyi kockázat. Az ideális 40-60%-ot meghaladó páratartalom több okból is veszélyes: kellemes környezetet teremt az allergén atkáknak, kedvez a betegségeket előidéző kórokozók szaporodásának, és penészesedéshez vezethet, mely akár allergiás tüneteket és penészmérgezést is kiválthat. Az elhasználódott levegő a közérzetre is rossz hatással van, rossz hangulatot, fejfájást eredményezhet, és nehezíti a koncentrálást.

Hogyan kell szellőztetni?

A fürdőszobában és a konyhában napi több alkalommal is képződhet nagy mennyiségű gőz, így ezekben a helyiségekben még gyakrabban érdemes szellőztetni, különösen fürdés vagy főzés után.

Fontos, hogy még a téli időszakban is napi több alkalommal, legalább négyóránként történjen meg a lakás teljes szellőztetése. Az ablakokat nem célszerű bukóra nyitni, mivel ez a pozíció fokozatosan hűti a szobát, de levegőáramlás szempontjából kevéssé hatékony. A nyílászárót teljes szélességében kell kitárni, hogy a nagy felületen át percek alatt cserélődhessen a helyiség levegője, és a fölös pára is távozhasson. Még hatékonyabb a levegőcsere, ha két helyiség szemközti ablaka kinyitásával kereszthuzatot keltünk. Mivel ez idő alatt a bútorok és a falak nem tudnak áthűlni, a fűtésszámlát sem terheli meg a szellőztetés.

Két praktikus eszköz

Érdemes elgondolkodni valamilyen párásodást megelőző eszköz beszerzésén is. A konyhába, a tűzhely fölé mindenképpen jó ötlet páraelszívót szerelni, mely a főzés közben felcsapó gőzt azonnal magába húzhatja.

Arra sem árt gondolni, hogy a túl jól záró, frissen cserélt, esetleg műanyag ablakkeretek akadályozzák a légmozgást. Ugyan sok ablakot látnak el úgynevezett mikroszellőzővel, ez önmagában nem elég, hiszen a rés apró, ráadásul még be is fagyhat. Jó szolgálatot tehet viszont a keretre szerelhető szellőzőcsappantyú. A kis, szögletes, zsaluszerűen rácsozott eszköz folyamatos légáramlást biztosít, mégsem hűti drasztikusan a szobát.

Hogyan lehet spórolni a fűtésszámlán?

A ritka szellőztetés nem megoldás: a téli kiadások okosabban is csökkenthetők, a következő cikk segít megtalálni a módját.