Ki hol fúrathat kutat, és mennyibe kerül? Egyre inkább fenyeget a tartós vízhiány

Az egész világon fenyegető a tartós vízhiány, hiszen a klímaváltozás hatására a bolygó időjárása mind szélsőségesebbé válik. Itthon az esztendő során több olyan időszak is előfordult, ami meglehetősen száraz, csapadékmentes volt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint január és június között 41 százalékkal kevesebb csapadék esett a szokásosnál, csupán 160 mm.

Nem véletlen, hogy sokaknak, akik kertes házban laknak, eszébe jut a kerti kút létesítése. Noha a kútból nyert víz nem mindenütt és nem minden talajszintről alkalmas a fogyasztásra, ivóvízhasználati korlátozás esetén mégis jól jön a kút, hiszen míg a csapvizet korlátozás idején nem használhatjuk akármire, a kútét igen. Kútvízzel megoldható a kerti locsolás, az autómosás és egyes takarítási feladatok. Az ily módon nyert víz spórolási szempontból is nagyon jó, hiszen a sorolt célokra luxus ivóvizet használni. A kérdés tehát már csak az, ki és milyen feltételekkel fúrathat kerti kutat.

A kútfúrás szabályozása

Először érdemes megismerkedni a kutakkal kicsit közelebbről. A létesítés módja szerint háromféle kút van, ásott, vert és fúrt. Mélységük szerint szintén több kategóriába sorolhatók a kutak: az 500 méternél mélyebbek mély fúrásúak, a 200-500 méter mélységűek közepesek, a 30-200 méter mélyek a kis mélységűek, a 30 méternél kisebb mélységűek pedig a sekélyek. A fúrt kút az összes közül a legpraktikusabb. Ha valaki a kertje locsolását szeretné megoldani kútvízzel, azt felszínközeli vizekkel megoldhatja.

A kutak létesítéséről szóló szabályozás évek óta nem tökéletesen tisztázott hazánkban, de idén nyáron, valószínűleg a száraz időszak hatására ismét felmerült a kérdés, ki és milyen feltételekkel fúrhat kutat. Az Alaptörvény módosítása szerint az 50 méter mély, háztartási célú kutak fúrása nem lett volna engedélyköteles, ahogy azok ellenőrzése sem lett volna kötelező. A WWF ekkor aggodalmának adott hangot, hogy a szabályozás a száraz időkben is a Föld vízkészletének kiaknázását és nem pedig a spórolást ösztönzi. Végül július 19-én leszavazták a módosító javaslatot, a kútfúrás tehát engedélyköteles maradt.

Azt, hogy ki és hol fúrathat kutat, az illetékes hivatal dönti el, ott kell engedélyeztetni. Ha valaki talajvizet nyerő, 30 méternél nem mélyebb és éves szinten 500 m³-nél kevesebb fogyasztású fúrt kutat szeretne a kertjében, akkor a helyi önkormányzathoz kell fordulnia, ha pedig rétegvizet szeretne nyerni, akkor a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez.

Bármilyen kutat is szeretne az ember, a létesítését nem érdemes házilag megoldani, hiszen az szakértelmet kíván. Az engedélyszerzést ugyancsak hiba lenne elmulasztani, miután jókora büntetést vonhat maga után, ha valaki illegálisan fúrat kutat.

Nemcsak a létesítés, de a használatba vétel is engedélyhez kötött, ez az úgynevezett üzemeltetési engedély. Jó tudni, hogy a kúthoz egy vízórát is rendelni kell. A szerkezet azt méri majd, hogy a felhasznált vízmennyiség után mennyi bányajáradék fizetendő.

Végül egy kérdés, ami sokak fejében megfordul, és egyáltalán nem mellékes: mennyibe kerül egy kút? Egy hagyományos kút fúrása 15-25 ezer forint méterenként, de a költséghez hozzátartozik a kút szerkezete is. A kút lehet mechanikus vagy frekvenciaváltós 5-250 ezer forintig terjedő árral, a szivattyú pedig típusától függően 65-620 ezer forintba kerül. Noha a kút összára nagyon soknak tűnhet, idővel megtérülhet a befektetés, hiszen ez a megoldás jóval olcsóbb, mint ha az ember iható csapvizet locsol szét a kertjében, ráadásul vízhasználati korlátozás esetén is hozzányúlhat az ember, amiből pedig sajnos egyre gyakrabban kijuthat a jövőben.

A gazdaságos öntözésről

Korábbi cikkünkben a kertészt kérdeztük, mit tanácsol: így fogyhat kevesebb víz a kerti locsolás során.

• víz
• kút
• kert
• vízhiány
• szárazság
• Otthon