Ezekre nem fizet a biztosító: érdemes odafigyelni rá, mert nagy lehet a kár

Amikor az ember a lakásbiztosítások közt válogat, gyakran felmerül a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyekre a biztosítás hatóköre nem terjed ki, melyek azok a károk, amelyeket nem térít meg.

A lakásbiztosítások között nincsenek jelentős eltérések, mindegyik nagyjából hasonlóan épül fel, ezért nem kell nagyítóval keresni a sorok között megbújó különbségeket. Azt azonban fontos leszögezni, hogy, mint minden szerződés esetében, a lakásbiztosításoknál is el kell olvasni, mit ír alá az ember, mert egyes kitételek biztosítónként változhatnak.

Mire nem fizet a lakásbiztosítás?

Egyvalami azonban minden biztosító esetében azonos, ugyanis ezt a tételt a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénye szabályozza, mégpedig az, hogy a szándékos károkozást a biztosítók nem kötelesek megtéríteni. A 6:464. § úgy fogalmaz, hogy "a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta." Más szóval, a biztosító nem fizet, ha a kárt a károsult vagy a károsulttal valamilyen bizonyítható kapcsolatban álló személy szándékosan okozta haszonszerzés céljából.

A betöréses károkat sem mindig téríti meg a biztosító. Általában olyankor tagadja meg a cég a fizetést, ha a károsult nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a behatolást megakadályozza. Például, ha nem megfelelő nyílászárót használt, vagy az ablakot nyitva felejtette. A szerződésben általában szerepel, milyennek kell lennie az ajtónak, a legtöbb esetben a bejárati ajtón nem lehet kívülről csavar, vagy mellette rés, sérülés. Ezenkívül magasabb biztosítási kategóriák a biztonsági rendszerek típusát is előírják.

Jó, ha az ember tudja bizonyítani egy betörés esetén, hogy mi tűnt el, és milyen értékben, ezért érdemes eltenni a nagyobb elektronikai eszközök számláit. De az is jól jöhet, ha a tulajdonos készít egy fényképet a lakásról, melyen tisztán látszanak az értéktárgyak, ez is bizonyító erejű lehet. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy vannak bizonyos tárgyak, például az ékszerek vagy a garázsban tartott autó, melyeket az alapbiztosítás nem fedez, ezekre külön kiegészítő biztosítást kell kötni.

A lakásban keletkezett károk esetén könnyű belefutni például a nyaralás során bekövetkezett vízkárba, melyet okozhat például egy csőtörés, ilyenkor a biztosító szintén nem fog fizetni, hiszen a legtöbb szerződés tartalmazza, hogy a 72 óránál tovább magára hagyott ingatlan esetén el kell zárni a vizet. A legtöbb biztosító nem téríti meg azokat az épületkárokat sem, melyek a karbantartás elmulasztásából vagy elavulásból erednek.

Bár ezek szerencsére ritkábban fordulnak elő, az alapbiztosítás többnyire nem fedezi a tömegmegmozdulásból, katonai vagy terrorcselekményből és környezet- vagy sugárszennyezésből eredő, illetve hatósági intézkedéssel összefüggő károkat sem.

Általánosságban elmondható, hogy a biztosítás célja nem az, hogy az emberek gondatlanságból okozott önkárát megtérítse, hanem az, hogy az önhibájukon kívül bekövetkezett lakáskárok terhén enyhítsen. Megkötésekor érdemes végiggondolni, milyen speciális körülmények állnak fenn az otthonunkkal kapcsolatban, melyekre külön is érdemes kiegészítő biztosítást kötni, hogy semmiképpen se maradhasson az ember védtelenül.

Lakástrendek 2019-ben

Ha lakásfelújítást tervezel, mert kezd elavulni az otthonod, vess egy pillantást a legújabb belsőépítészeti trendekre, hátha ötletet nyerhetsz belőlük, hogyan legyen az otthonod nemcsak funkcionális, de mutatós is.

A képek forrása: Getty Images.

• lakásbiztosítás
• Otthon