Toxikus és bántó lehet ez a tanács, pedig sokan biztatásnak szánják: ilyenkor felejtsd el

A toxikus pozitivitás egy kényszeres viselkedés, amelynek alapja az a meggyőződés, hogy az embereknek minden élményt pozitívan kell értékelnie. Még azokat az eseményeket is, amelyek mélységesen megrázóak. 

A mérgező pozitivitás hatására az ember elhallgattatja a negatív érzelmeket, lealacsonyítja a gyászt, és nyomást gyakorol önmagára vagy másokra, hogy úgy tegyenek, mintha boldogok lennének, még akkor is, ha éppen küzdenek, vagy nehéz érzelmi szituációban vannak. 

A toxikus pozitivitás

Sokféleképpen kialakulhat a mérgező pozitivitás, amelyből nehéz megszabadulni. Előfordulhat, hogy valaki egy belső szorongás miatt megpróbál mindig boldognak látszani, és mindent pozitív színben feltüntetni. De lehet a kiváltó ok egy külső nyomás is, például amikor az emberek azt mondják egy gyászoló személynek, hogy lépjen tovább, vagy arra buzdítják, hogy keresse a veszteségében a pozitívumot. Még ha jó szándék is vezérli ezeket a mondatokat, akkor is elfojtják az egészséges megküzdés lehetőségét. A nehéz érzelmeknek ugyanúgy helyük és szerepük van az ember életében, mint a könnyű, boldog érzéseknek. 

Az utóbbi években a médiában is erősen túl volt hangsúlyozva a pozitív gondolkodás előnye, és a könyvesboltok polcain is tucatszámra jelentek meg az olyan önsegítő könyvek, amik az élet napos oldalára hívogatták az olvasókat. Azonban a napos oldalon is le lehet égni. Számtalan kísérlettel és felméréssel vizsgálták, hogy a magas önbecsülés támogathatja-e a pozitív gondolkodást, és a kettő együtt csökkentheti-e ezzel az öngyilkos gondolatok és a depresszió kialakulásának kockázatát. Amellett, hogy az egészséges önkép és a jóban való bizakodás sokat segíthet, még nem fog minden problémát megoldani. Hasonló hangsúllyal van jelen a társadalmi és társas kapcsolatok biztonsági hálója, ugyanis a  pozitív gondolkodás nem légüres térben létezik és nem csodaszer az élet minden kihívására. 

A pozitív gondolkodással kapcsolatos kutatások általában az optimista szemlélet előnyeire összpontosítanak, azonban a negatív érzelmek elnyomása okán kialakuló nehézségeket már nem tárgyalják. Az erőltetett derű annak is elzárja az útját, hogy a nehézségekről kendőzetlenül lehessen beszélni és stigmatizálja a segítségkérést is. 

Gyakran olyan helyzetekben csapnak le ezek a kényszerítő mondatok, amikor elsőre nincs az embernek jelenléte, hogy feldolgozza azokat. Ilyen lehet, ha egy katasztrófahelyzetben valaki azt mondja, hogy minden okkal történik. A mindig pozitív embereket előnyösebb fényben feltüntető történetek és mondatok óriási nyomást helyezhetnek azokra, akiknek lelki nehézségei vannak, hiszen minősítve érezhetik magukat. De talán a legáltalánosabb, amikor valaki azt hangoztatja, hogy lehetne rosszabb is a helyzet, így pozitívnak kell maradni, nincs akkora baj. A traumák és veszteségek összemérésének nagyjából annyi értelme van, mint mikor egyik óvodás győzködni próbálja a másikat, hogy igenis az ő anyukája a legszebb. Teljesen egyéni és nem mérhető az, hogy kinek mekkora terhet jelent egy-egy veszteséget kezelni. 

Az általános pozitív, életvidám, derűs szemlélet nem káros. Azonban az a személy, aki úgy gondolja, hogy csak pozitívnak lehet lenni, figyelmen kívül hagyhatja a súlyos problémákat is, elnyomhatja a mögöttes pszichológiai kockázatokat. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• toxikus pozitivitás
• pozitív gondolkodás
• pszichológia
• mentális egészség
• trauma
• trauma feldolgozása
• Lélek&Test