A 3 legirritálóbb sztereotípia a pasikról

Az elkövetkezendőkben - annak ellenére, hogy maximálisan tisztában vagyunk a dolog fordítottjával is, már a férfiszájból elcsöpögtetett marhaságokkal, mivel nem átallunk néha nőt illetni - kardélre hányunk néhányat azokból a féligazságokból, melyek újra és újra foltot ejtenek a már egyébként sem patyolat, szívecskés klottgatyán.

Avatott nyelvészkommandónk komoly tűzerőt, többek között páncélöklöt alkalmazva esik neki a sarkításoknak, igyekszik azokat simára csiszolni, sőt, gömböt kerekít a kockából, ha kell.

A férfi agya a nadrágjában rejlik

Első számú sztereotípia, világnagy röhincs. 1979-es anyósvicc a Hahotából - a férfi olyan, mint falusi verébvadásznak az egypálcás a vurstliban. Szimpla ügy, böhöm egyszerűség. Ha kaput nyitnánk a fejébe, megfulladnánk az ondószagtól. Igaz lenne, hogy a pénisz irányít? Mint minden sztereotípiában, akár az elfelejtett dió a horpadt vödör alján, ebben is ott zörög némi való: néha tényleg csak a kistesó könyörgésére van a naiv embernek füle.

Nagy titokról lebbentjük le a fátylat, mikor kimondjuk, hogy valóban, a férfit - hozzávetőleg 69%-ban - bizonyos leányi részek csalják lépre. Az, hogy pontosan melyik porció az, egyedenként változik: lehet a fenék, a darázsderék, esetleg a fehérmáj.

Marad azonban majd egyharmadnyi akármi, ami nemhogy érzületből, de téliszalámiból sem kevés. Érdekes mód lakik valaki a férfiban benne, ki a józan észtől kapott bérlettel a gyomor és a szív között ingázik, és nagyjából, kicsit rugdosódva betölti ezt a 31%-ot. Ez a rőfnyi manó suttogja a férfi fülébe, hogy ínnye, ínnye, szemed van, csak eszed nincs, te szerencsétlen, mikor a látótér egészét a kerek almapopsi tölti be, és minden egyéb opciót kiszorít a fejből a kénesen gomolygó, ködképű nemződüh.

Ő vezette le végül a legendás egyenletet, mely bizonyítja, hogy a nőiség mértékegysége nem a melltartók kosárméretével azonos. Ő kapja föl a fejét, és szalad föl a szívbe csengettyűket rázni egy épphogy elcsípett piros hetessel, mikor valami kedveset lát megcsillanni a kislányok szemében, valami olyat, amitől ötté lesz simán a kétszer kettő: holmi bájos félmosolyt, kacér pillantást, buta-suta viccet netalán.

A pénisz, kérem szépen, ebben az iparban képesítetlen segédmunkás csupán.

A herceg a fehér lovon

A sztereotípia kétféle lehet: vagy az egekbe, a legfelső szférákba kapaszkodik, vagy a poklok legalját kaparja, patával. Olyan rögzülés, mely legtöbbször egy színt ismer, monokróm, fűszerezve nincs, az oldalvágányok lezárva: vagy ez van, vagy az. Pont. És míg a szebbik nem szereti a férfit holmi világos színekbe öltöztetni, szárnyat ad neki képzeletben, lovat a feneke alá, addig a végére furvást kisül, hogy a pasas szívesebben viseli az ördögbőr kabátot. Mást se hord.

Tökéletes hapsi nincs. Tökéletes asszony nincs. Pont ezért nem érdemes a klisékbe csimpaszkodni - csúnya, bogáncsos világ lesz abból, ha nem tudunk lemondani az eszményiről. És itt nem a Viktóriáról beszélünk.

Ezzel némileg ellentétesen el kell, hogy mondjuk: nem minden férfi maga a koszos gatyás Krokodil Dundee. Nem minden férfi rendetlen és bunkó. Vannak közöttünk kifejezetten korrekt pasasok is. Hajlamosak vagyunk persze a földre dobni az inget, és gyakran a mosogatást sem veszi be elsőre az ember gyomra - ellenben szólnak legendák arról, hogy volt egy manus, aki értette a szuszogó masina működtetését, melynek neve vasaló.

Sőt, a tűz körül, mikor egybegyűlik a nép, felemlegetnek a vének egy jósvádájú, deli legényt, ki tudván tudta, merre van a virágbolt. Őrület, mik vannak.

A férfi mind macsó

Harmadik sztereotípia: a férfi, az kőszikla, a mennydörgő mennykő nem képes puhaságra bírni. Könnyezni csak egyszer könnyezett, mikor motorozás közben a szemébe állt egy cinke. Félvállról beszél, hegyeseket köp. Macsó, de annyira, hogy kettesével köpi egyszerre a szotyit, mikor meccset néz. A kolerát is lábon hordja ki.

Nohát, mindezt csak az gondolhatja komolyan, aki nem járt vidéki lagziban, vagy, ha járt is, elszunnyadt még az éjféli, keményre sült csirke szervírozása előtt. Nem látta, mikor hajnaltájt, köldökre kötött nyakkendőben, lila zakóban, meglett traktorosok egymás nyakába bömbölik, hogy kicsiny falum, ott születtem én. És rínak, mint akit rajtakaptak a hagymahámozáson.

Ezért nem fogják megérteni az asszonyok soha a kocsmába járás filozófiáját, ezért lesznek, míg világ a világ, bújásra, pisire való bokrokkal szegélyezett, tekervényes kerülőutak a kertek alatt kitaposva. A férfinak ugyanis igénye van a szomorúságra, csak az a gyufásdoboz, amibe beleerőltették, kiszakad, felfeslik, ha gyengeséget tapasztal. Jönnek a szemrehányások, már megint ittál, te marha. Hát miféle férfi vagy te, hol van a felelősségtudat? És ilyenkor, néha, a lányok szemgödre alól kikukucskál a Leendő Anyós, persze tudjuk, ez is csak sztereotípia.

• szex
• kommunikáció
• adamik zsolt
• párkapcsolati probléma
• női hiba
• pasiszemszög
• Lélek&Test