Hogyan randiznak Észak-Koreában? Csak így kereshetnek párt az emberek a diktatúrában
Hogy megy az ismerkedés a szigorú diktatúrában? Több nehézséggel is szembesülnek az Észak-Koreában élők.
Észak-Koreában az élet minden területére szigorú szabályok vonatkoznak, így természetesen nem kivétel ezalól az ismerkedés sem. A diktatúra lakói számára nem olyan könnyű a pártalálás, mint például az európai vagy az amerikai embereknek.
Bár a korlátozások az 1990-es évek óta kis mértékben oldódtak, még mindig nincs egyszerű dolguk az ottélőknek.
Ilyen az ismerkedés Észak-Koreában
Az NK News és a The Guardian egy egykor Phenjanban élő disszidenst kérdezett a témáról, aki érthető módon nem vállalta a nevét. Elárulta, hogy az állam azt szeretné, ha a férfiak és a nők nem szerelmükként, hanem forradalmi elvtársukként tekintenének egymásra, tehát a kapcsolataikban is a diktatúra érdekeit tartanák leginkább szem előtt. A lakók azonban az évek múlásával egyre inkább visszautasítják ezt a felfogást.
Hozzátette, az emberek nem utazhatnak szabadon az országban, így a párkeresés is korlátozott. A húszas éveiben még ultrakonzervatív normák szerint kellett élniük, ám ezek mára egy kis mértékben oldódtak, aminek az állam egyáltalán nem örül. A szerelemnek azonban még ők is nehezen parancsolnak. Az ismerkedésnek viszont igyekeznek. A pároknak muszáj elfogadniuk és betartaniuk az írott, valamint íratlan szabályokat. Az ismerkedési lehetőségek egyébként nagyban függenek az illető korától.
Az iskolákban nem nézik jó szemmel a randevúzást
A The Guardian és a Daily NK is beszámolt arról, hogy az iskolákban, egyetemeken elvileg tiltott az ismerkedés, illetve a nyilvános érintkezés, azaz a csókolózás, a kézfogás és az ölelkezés is. A fiatalok érzelmeit persze nem lehet korlátozni, és teljesen természetes, hogy a sok együtt töltött idő során kialakulnak köztük szorosabb kapcsolat, ezt azonban igyekeznek titkolni. A disszidens elmesélte, hogy mivel nem mutatkozhattak nyilvánosan, általában éjszaka vagy rejtett helyeken, például a parkok fái mögött, a lakások pincéiben vagy a nagyobb eseményeken, például születésnapi ünnepségeken találkoztak.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Egy álnéven megszólaló észak-koreai disszidens arról is beszámolt, hogy a diákok a tanítás után vagy hétvégente éttermekben, boltokban és a tengerparton is randevúznak, és egyre többen feszegetik a határokat azzal, hogy a közösségi területeken sem hanyagolják a fizikai érintkezést. Ám ezzel nemcsak a rosszalló tekinteteket és a megvetést, hanem a büntetéseket is kockáztatják, bár a források szerint az állam egyre elnézőbb a szerelmesekkel. Mivel a tanulóknak rengeteg kötelező elfoglaltságuk van, alig marad idejük a külön programokra, az ismerkedésre, így nem csoda, hogy legfőképpen a kampuszokon vagy a családjuk ismerősei között találnak csak párt.
Észak-Koreában egyébként nincs szexuális felvilágosítás az iskolákban, és a nőktől elvárják, hogy szűzen lépjenek házasságra. Persze, ez nem mindig valósul meg, és nem csak azért, mert a fiatalok nem szeretnének várni az esküvőig: a kötelező sorkatonaság során sajnos rengeteg nő válik nemi erőszak áldozatává.
Hol ismerkedhetnek az észak-koreaiak?
Felnőttként már nagyobb szabadságot kapnak, de ekkor sem könnyű a helyzet, mivel a kötelességek mellett szintén kevés idő marad a párkeresésre. Ráadásul a nők és a férfiak is öt-tíz évet töltenek a katonaságnál az iskola elvégzése után, 17-30 éves koruk között, így ez idő alatt nincs lehetőségük szerelmet keresni. A már meglévő kapcsolatokat pedig gyakran tönkreteszik a külön töltött évek. Az emberek mozgástere egyébként is szűk, ezért korlátozottak az ismerkedési lehetőségeik. Leginkább vagy a környezetükben élők – például a családtagok barátai -, vagy az iskolákból megismert társak közül választanak partnert, vagy pedig a nagyobb eseményeken, illetve a klubokban próbálnak ismerkedni.
A disszidens férfi elárulta a The Guardiannek, hogy a társasági klubok és a táncestek a legalkalmasabbak a párkeresésre. Ezek látogatására általában ünnepnapokon van lehetőségük a fiataloknak, és mindig izgatottan várják őket. Mindenki szépen kiöltözik, a továbbiak pedig hasonlóan zajlanak, mint nálunk: ha egy férfinak megtetszik egy lány, felkéri táncolni, majd elkéri a telefonszámát. Ha a vonzalom kölcsönös, a nő megadja az elérhetőségét, és hamarosan egyeztetnek a további találkák ügyében. Akinek nincs mobiltelefonja, az általában a munkahelyi vagy az otthoni számát diktálja le a másiknak.
Vakrandik és társkereső applikáció
Ha valaki sokáig nem talál társat, a rokonok szerveznek számára vakrandikat, melyeket komolyan kell vennie. Az elrendezett házasságok még mindig gyakoriak, ám egyre inkább bevett a szabad párválasztás. A családok sokszor beavatkoznak, ha valaki túl sokáig marad egyedülálló, a konzervatív szülők pedig még mindig szeretik kijelölni, kivel lépjen frigyre a gyermekük.
Az internetes ismerkedés még gyerekcipőben jár a diktatúrában. A legnépszerűbb appot, a Tindert például szinte senki sem használja. Egy férfi észak-koreai tartózkodása során megnyitotta az alkalmazást, ami csak 156 kilométer távolságra talált egyetlen regisztrált, 22 éves nőt, rajta kívül azonban senki mást nem dobott fel a keresésre. Tavaly megjelentek a hírek arról, hogy a vezető, Kim Dzsongun biztatja az embereket a netes társkeresésre, méghozzá egy saját applikáción keresztül. A tehetősebb, mobiltelefonnal rendelkező emberek 9800 forintnyi összegért regisztrálhatnak a rendszerbe. Fotókat és személyes adatokat, jellemzőket kell megadniuk magukról, majd információkat és képeket kapnak az ajánlott partnerjelöltekről. Ha megtetszik nekik valaki, írniuk kell a „randiszerviz” alkalmazottjainak, akik leszervezik a találkozót.
Korábban egyébként az emberek fiatalon házasodtak Észak-Koreában, ma azonban gyakran később, harmincéves kor felett lépnek frigyre a párok. A szakértők és a disszidensek szerint a ’90-es évek óta egy kicsit lazultak a szabályok a diktatúrában, például a nyilvános kézfogást is egyre jobban tolerálják, az ismerkedés viszont a korlátozások, az elvárások és a katonaság miatt még most sem egyszerű.
Ilyen egy esküvő Észak-Koreában
Egy disszidens részletesen elmesélte az NK Newsnak, hogyan is zajlik egy szertartás az országban. Annyi biztos, hogy teljesen másképp, mint itthon, ott ugyanis az esküvő nemcsak a szerelmesekről szól, hanem a kormányról és a vezérekről is.
Milyen egy esküvő Észak-Koreában? A szokatlan tradíciókat minden párnak kötelező betartani
Észak-Koreában a szigorú szabályok és a hagyományok az esküvőket is átszövik. A párnak tartania kell a szokatlan tradíciókat.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary.
OLVASD EL EZT IS!
- nők elleni erőszak
- észak-korea
Milyen nőnek lenni Észak-Koreában? Brutális dolgokat meséltek a megszökött asszonyok
- észak-korea
- diktátor