„Ilyen nincs, így nem szoktak agyonverni egy nőt!” Minden szempontból odaüt az Összezárva című magyar kisfilm

A kapcsolati erőszak a mai napig tabutémának számít, a járvány okozta összezártságban pedig a helyzet a szakemberek tapasztalatai alapján a korábbinál is rosszabbra fordult. A szakértők szerint a kijárási korlátozások megsokszorozhatták a kapcsolaton belüli erőszakos esetek számát, ám pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, ugyanis az áldozatok egy részének az elszigeteltsége miatt nincs lehetősége segítséget kérni.

A bántalmazó kapcsolatokra és a kívülállók felelősségére hívja fel a figyelmet a Sallai Ervin és Nyitrai Márton rendezésében készült, Összezárva című rövidfilm. Nagy Zsolt, Vajda Milán, Kókai Tünde, valamint Takács Nóra Diána közreműködésével szemlélteti, hogyan néznek a legtöbben félre, ha az ismerősi körükben erőszakos viselkedést tapasztalnak. 

"Ez a kisfilm egy szimbolikus történet. Amit megmutattunk, annál sajnos jellemzően durvábban zárulnak az ezekhez hasonló tragikus szituációk. Meggyőződésem, hogy a film még mindig csak súrolja a valós bántalmazások mikéntjét és mértékét. Számtalan visszajelzést kaptam, egyre nyílnak meg a bántalmazottak, és a borzasztó történeteik igazolják, szükség van erre a filmre, szükség van arra, hogy minél többet beszéljünk a témáról." - Sallai Ervin, rendező

Megrázó magyar kisfilm a kapcsolaton belüli erőszakról

Tényleg jól ismerjük a hozzánk közel állókat? Tudjuk, hogy a barátaink hogyan viselkednek otthon, a zárt ajtók mögött? Tudjuk, hogy kire hogyan hatott a kötelező összezártság? Egyértelmű, hogy kiből tör ki a brutalitás a négy fal között? Tudjuk, hogyan reagálnánk, ha szembesülnénk egy barátunk agressziójával? - ezekre a társadalmi és magánéleti kérdésekre hívja fel a figyelmet a megrázó és egyben igen elgondolkodtató kisfilm.

A maga valójában mutatja be a jelenséget

A film tűpontosan mutatja be a megrázó, ám sajnos igen gyakori jelenséget. Sallai Ervin a Feminának elmondta, hogy rendezőtársával, Nyitrai Marcival az alapszituáción túl a párbeszédet teljesen Nagy Zsoltra és Vajda Milánra bízták. Csupán annyi volt a kikötésük, hogy Milán legyen az erőszakos, jómódú szereplő, míg Zsolt a barát, aki egyben szem-, vagyis fültanú is. Nagy Zsolt egyébként személyesen is érintett a témában, ugyanis bántalmazó családban nőtt fel, és ezt nyíltan vállalja: apja ivott, és rendszeresen kezet emelt a családjára.

Az alig több mint 3,5 perces alkotás ledönti a leggyakoribb sztereotípiákat, többek között azt a tévhitet, hogy a családon belüli erőszak csak a mélyszegénységben élőket érinti. Elsőre a legtöbben arra számítanának, hogy az anyagi gondokkal küzdő férfi válik majd agresszívvé, éppen ezért ér el még erősebb hatást, amikor az ellenkezője történik annak, amit várnánk. Azt is rendkívül jól bemutatják, hogy egy bántalmazó fél nem csupán a párkapcsolatában, hanem a további emberi kapcsolataiban is sokszor dominánssá válik, illetve megteremti az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Ezt remekül érzékelteti, hogy az anyagi függésben lévő férfi „Papikám”-nak becézi barátját, illetve az is, hogy az agresszív férfi lepapucsozza őt. Ráadásul csupán azért, mert elővette magának a chipset, és nem a feleségével, élettársával kerestette meg azt. A férfiak és a nők a kisfilmben mindvégig névtelenek maradnak, ezzel azt az érzést keltve a nézőben, hogy bárki könnyedén lehetne bármelyikük, és bárki kerülhet hasonló helyzetbe.

A bántalmazások esetében sajnos az áldozathibáztatás is mindennapos jelenség. A kisfilmben éppen ezért alkottak meg egy olyan szituációt, ahol a nő semmit nem tett. Sallai Ervin elmondta, azt láthatja a néző, milyen egy olyan kapcsolatban élni, amelyben a bántalmazót már párja puszta létezése is irritálja. Azt akarták elérni, hogy - bár semmi nem indokolhatja a bántalmazást - keresve se lehessen olyan indokot találni, amivel az emberek tompíthatják a történteket, és ami miatt az egészet az áldozatra foghatják. A kisfilmben egyébként egyszer sem mutatják az asszonyt, akármennyire is várná a néző, vagy számítana rá. Végig ugyanolyan láthatatlan marad, mint amilyen egyébként is a párkapcsolatban - és ez még erőteljesebbé teszi az egész üzenetet.

Nem csupán az erőszakot elszenvedők hibáztatása gyakori, hanem az is általános és komoly gond, hogy az emberek nem tulajdonítanak jelentőséget a problémának, elbagatellizálják azt, vagy épp humorral fedik el a súlyosságát. A személyes beszélgetések mellett a Facebookon is sorra születnek az olyan megjegyzések, melyekben a kommentelők azt állítják, hogy ilyen valójában nincs is, itthon nem jellemző a bántalmazás, vagy éppen, hogy így biztosan nem szoktak megverni, agyonverni egy nőt. És a nyilvánosságra kerülő esetek egyre csak növekvő száma, valamint az elkeserítő statisztikai adatok is alig változtatnak az alapvető hozzáálláson.

A szemtanúk felelőssége

Az Összezárva nemcsak a kapcsolati erőszakra, annak súlyosságára és gyakoriságára világít rá, hanem a közöny és az erőszak jeleit észlelők passzivitásának veszélyeire is.

- Sajnos sokkal több családban fordul elő erőszak, mint azt gondolnánk. Tudjuk, hogy ez egy létező probléma, de nem foglalkozunk vele eleget: sokszor szemet hunyunk felette, mivel "minket úgysem érint, nem a mi dolgunk, nem tudunk mit tenni ellene". Sok esetben pedig a rokoni kapcsolatok gátolják meg, hogy feljelentést tegyünk. Ezzel azonban csak tovább rontunk a helyzeten: beszélni kell róla, hogy segíthessünk; nem szeretném, ha megúsznák az elkövetők a tetteiket - mondta Nagy Zsolt színművész. A társadalom nagy része nem szívesen beszél a kapcsolaton belüli erőszakról, a férfiak közötti baráti beszélgetésekben pedig talán még ritkább, hogy előkerül ez a téma.

- Az a tapasztalatom, hogy mi, férfiak sokkal nehezebben nyílunk meg, ha a magánéletünkről van szó, és sokkal ritkábban beszélünk az érzéseinkről. Nem osztjuk meg másokkal azokat a dolgokat, amik hatással vannak a mindennapjainkra, így a kapcsolati erőszak is ritkábban kerül szóba, pedig fontos téma, hiszen a bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható - mondta Vajda Milán, az Örkény Színház színművésze, rávilágítva arra, hogy a film címe nem csupán a kijárási korlátozások miatti összezártságra, hanem a társadalom összezárására is utal. Azok, akik észreveszik a problémát, sokszor nem tudják, mi a helyes lépés, vagy nem mernek cselekedni. 

- Megnehezíti a helyzetet, hogy mindannyian ugyanabban a félrenéző társadalomban szocializálódtunk, ahol bebújhatunk az „ő életük - ő dolguk” kifogás mögé. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, érdemes azt mérlegelni, hogy mi az, amire automatikusan reagálunk: abban a pillanatban, hogy bántalmazó viselkedés tanúi leszünk, amitől félelmet, tehetetlenséget, haragot élünk meg, dolgunk van vele, mert a részévé váltunk. Mindent, amit ezután teszünk, már magunkért is tesszük. A barátok, ismerősök kapcsolati erőszak esetén „híd”-funkciót tölthetnek be - megtartják, elbírják az áldozatot, és elvezethetik a szaksegítséghez. Mivel a bántalmazó kapcsolatban élő számára a bántalmazás sokszor a normális élet részévé válik, a környezetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy visszajelezzen, hol a határ, ki mit tehet, és mit nem, és ezzel elkezdhetik felülírni ezt a normalitást - mondta Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus.

Az alkotók célja, hogy a sokkoló filmmel felhívják a figyelmet a párkapcsolati erőszakra, illetve hogy minél többen beszéljenek erről a sokszor tabunak számító témáról. És ami a legfontosabb: az érintettek merjenek segítséget kérni. 

Ha téged is érint a bántalmazás, vagy ismersz olyat, aki erőszakos kapcsolatban él, segítséget kérhetsz a NANE Egyesület oldalán és a 06-80-505-101-es segélyvonalon, illetve e-mailben a segelylevel@nane.hu címen. Az áldozatok és a szemtanú fordulhatnak még az Ökumenikus Segélyszervezethez és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálathoz is.

Szereplők: Nagy Zsolt, Vajda Milán, Kókai Tünde, Takács Nóra Diána.
Stáb: Sallai Ervin, Nyitrai Márton, Balázs István Balázs, Boda Péter, Rajna György, Gaál László Lacó
Köszönjük a segítséget a cikkhez az ACG Reklámügynökségnek.

Minden héten meghal egy nő a kapcsolati erőszak miatt

A nőkkel szembeni erőszak olyan strukturális és globális probléma, melyet sokan még mindig nem vesznek elég komolyan. Pedig a nők bántalmazása és az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek az élet minden részére kiterjedő jelenségnek számítanak, ami bárhol megjelenhet: a nyilvános és magánszférában, a munkahelyen, a családon belül vagy éppen a világhálón. A nők elleni erőszak az emberi jogok olyan széles körű sérelmét jelenti, amit semmiképp sem szabad tétlenül nézni. Brüsszelben, az Európai Parlament nőnapi sajtószemináriumán fontos téma volt a nők elleni erőszak és az Isztambuli egyezmény.

• összezárva
• rövidfilm
• párkapcsolati erőszak
• kapcsolati erőszak
• bántalmazás
• film
• nők elleni erőszak
• Lélek&Test