Ezek a pszichés csapdák akadályozzák legjobban a boldogulást: így védekezz ellenük!

A kognitív torzítás olyan szisztematikus gondolkodási hiba, amely a környezetből kapott információk feldolgozását elferdíti, és a későbbiekben befolyásolja a döntéshozatalt.

A kognitív torzítások pszichés buktatói
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Az agy rengeteg információt tárol és hasznosít, folyamatosan monitorozza a külső és belső világunkat. Minden szituációban a rendelkezésre álló adatok alapján próbál döntést hozni, amelynek néha vannak akadályai.

A gondolkodásbeli torzítások mindenki életében jelen vannak, és negatív hatással lehetnek a kapcsolatokra, az önértékelésre és a fontos döntésekre. 

A kognitív torzítások pszichés buktatói

A mentális rövidítés - az agy a döntéshozatal meggyorsítására törekszik. A gyorsan lefuttatott becslések alapján hozott döntés esetében premisszáról beszélünk, amely bizonyos értelemben a logikus, módszeres gondolkodás ellentéte. Ezeknek is több alfaja létezik.

A reprezentatív heurisztika esetében például a hasonlóságokra támaszkodunk, miszerint, ha két dolog egyforma, akkor ugyanúgy is fognak viselkedni. Adott például, hogy Péter szereti a könyveket, szemüveges, és sok verset ismer. Péter sportoló vagy könyvtáros? Sokan azt felelnék, hogy nyilván könyvtáros, holott mindkét lehetőség fennállhat. Sőt statisztikailag nagyobb az esélye annak, hogy sportoló legyen, mivel kevesebb könyvtáros van.

Az információ feldolgozásának korlátai - alapvetően az emberi agy szelektál és egyszerűsít. A memória korlátai okozhatják azt a vizsgajelenséget, mikor nem jut eszébe a diáknak egy adott információ, hiszen rengeteg anyagot megtanult. A szelektálás során a legfontosabbnak vélt információk halmazába az az egy pont nem esett bele.

GettyImages-1822591777
Fotó: Eugene Mymrin / Getty Images Hungary

Az érzelmi befolyás - A logikus döntéseket felülírják az érzelmek. A düh gyakran vezet impulzív döntésekhez, amik nem a józan ész szabályait követik.

A társas befolyás - a társadalmi nyomás jelensége jól ismert, emellett pedig a normáknak való megfelelés is hat az egyénre. Például a munkahelyen a meetingen tíz emberből nyolc támogatja az új üzleti ötletet, míg kettő nem. Azonban ez a két ember nagy eséllyel nem fog felszólalni a többiekkel szemben, mivel nem akarják megtörni a folyamatot, így viszont nagyobb az esély a téves döntéshozatalra is.

GettyImages-2000785814
Fotó: Nora Carol Photography / Getty Images Hungary

A legismertebb gondolkodásbeli torzítások a hétköznapokban 

  • Minden vagy semmi: avagy a fekete-fehér gondolkodás - "Ha nem vagyok a top tíz befutó között, akkor nem is számít, hogy lefutottam a maratont." 
  • Túláltalánosítás: az ember egy folyamatból egyetlen részletre koncentrálva negatív következtetést von le - "Nem sikerült megoldanom ezt a feladatot, tehát tehetségtelen vagyok, és nekem soha semmi nem sikerül." 
  • Negatív szűrés: a történésből egyetlen negatív részletet eme ki, és ez alapján az egész folyamatot negatívként ítéli meg - "Hiába olvastam el három könyvet a hónapban, még mindig műveletlen vagyok." 
  • A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése - "Csak azért vettek fel az egyetemre, mert szerencsém volt a ponthatárokkal."
  • Elhamarkodott következtetés - két formája ismert, a gondolatolvasás és a jövendölés: a negatív gondolkodás nem a tényeken alapul. Az egyén azt hiszi, tudja, mit gondolnak róla mások, és nem veszi figyelembe a sokkal valószínűbb lehetőségeket. - "Biztos, hogy egy szerencsétlennek tartanak." A jövőre nézve is negatívan tekint, nem látja a más kimeneteli lehetőségeket - "Biztosan ez sem fog összejönni."
  • Felnagyítás és lekicsinylés: amikor az egyén eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát, vagy túlságosan elbagatellizálja azokat. Mások vagy saját gyengéit, erősségeit irreálisan torzítja - "Nem számít, hogy van egy diplomám, erre bárki képes lenne."
  • Érzelmi logika: az erős érzelmek felülírják a valós tényeket, amelyek az állítás ellenkezőjét igazolják - "Nem számít, hogy sorra nyerem a tudományos díjakat, még mindig középszerűnek érzem a teljesítményem."
  • Címkézés és téves címkézés: a túláltalánosítás szélsőséges példája, mikor az egyén nem vizsgálja meg a valódi problémát, hanem negatív címkével illeti magát - "Tehetségtelen vagyok."
  • Perszonalizáció: az egyén olyan eseményekért teszi magát felelőssé, aminek nem ő az okozója - "Tökéletesen végzem a munkám, mégis azt hiszem, hogy én tehetek róla, hogy a főnököm feszült."

Így védekezz a kognitív torzításokkal szemben

Ezek a pszichológiai buktatók nagyban megnehezítik a helyes döntéshozatalt, szorongást eredményeznek, és károkat okozhatnak a munka és magánélet területén is.

GettyImages-1132817600
Fotó: Bulat Silvia / Getty Images Hungary

Néhány lépéssel azonban könnyebben elkerülheted őket.

  • Tudatosan figyeld meg, hogy a saját életedben mikor és hogyan vannak jelen ezek a torzítások.
  • Igyekezz kritikusan gondolkodni, vizsgálj meg minden érvet és ellenérvet, törekedj az objektivitásra.
  • Más perspektívákat is vegyél figyelembe, beszélgess különböző nézőpontú emberekkel.
  • Kérj visszajelzést a környezetedtől, így még jobban ráláthatsz a saját működésedre.
  • Terápiás keretek között vagy pszichológussal járd körbe a problémát, keresd meg a gyökerét.

Így befolyásolhatod az agyad, hogy pozitívabban lásd a munkahelyedet: csökken a stresszhormonok szintje

Kiderült, hogy hogyan lehet pozitívan gondolkozni a munkahelyről - így építsd be az életörömöt a mindennapokba!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük