Férfiprostik - Mit gondol róluk a nő?

Londonban könnyebb férfiprostit rendelni, mint egy jó pizzát. De mi a helyzet nálunk? Kezdjük a legelején. Ha nem is zajlik feltűnően, azért Magyarországon is létezik a férfiprostitúció. Úgyhogy uraim, nem csak az önök kiváltsága fizetni a következménymentes szexuális kalandokért: mi is vásárolhatunk szexet.

Bármily meglepő, a fővárosban közel nyolcezer fiatalember él abból, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújt pénzért. Őket egy órára, vagy akár egy hétre is ki lehet bérelni, óránként tízezertől indul a tarifa, esetenként árengedménnyel. És hogy mennyire van minderre szükségünk? Egyre több a magányos nő, aki, bár kívánja a szexet, nem feltétlenül szeret az éjszaka kimerítő forgatagában egyéjszakás kalandra vadászni.

Első és második felindulásból

J. barátnőm egyszer igencsak el volt keseredve, hogy egy családi szülinapon egyedül kell megjelennie, miközben az expasija - az a dög - már az új csajjal volt hivatalos. „Bérelj egy pasit!” – javasoltuk neki viccből. Akkor viszont már annyira nem mosolyogtunk, amikor láttuk az arcán, hogy komolyan fontolóra veszi a dolgot. Aztán hozzátette: „A buli hevében még rámásznék, és kiderülne, hogy nincs annyi pénzem. Tök ciki.”

De tényleg, elmennénk egy hivatásossal? „Bármikor tudok pasit fogni, nem kell, hogy fizessek érte” – válaszolta J., aki végülis egyedül ment a buliba, viszont félóránként sírógörcsöt kapott a mosdóban. Meggyőztük, hogy jobb, ha szépen hazamegy. Éjfélre annyira magányosra itta magát, hogy a következő sms-t küldte: „Na, ha most tudnék rendelni férfiprostit, megtenném.” Vagyis, ha érzelmileg padlón van egy nő, talán megoldást jelenthet egy tökéletes test, és egy férfi, aki nem stresszeli túl az aktust - ergo, talán végre először nem a férfidominanciáról szól a játék, hanem arról, amit a nő szeretne.

Aki megtette

P., aki menő és gazdag, úgy magyarázta, hogy igazából az illúzióért fizet, és a törődésért. Mivel harmincnyolc éves, és frissen elvált, emellett pedig munkamániás, nem engedheti meg magának, hogy az éjszakát járja a következő szőke herceget keresve. „Ez nálam átmeneti, a könnyebbik megoldás. De most őszintén: nem jobb tutira menni, mint hajnalban egy frissen felcsípett férfi mellett imádkozni, hogy legyen már tettre kész, mert néhány óra múlva úgyis kelned kell? Volt néhány ilyen próbálkozásom. Gyakran feküdtem dühösen és kielégületlenül. Ma már nem bízom a véletlenre.” Amikor az intimitásról és a romantikáról kérdezem, csak legyint, és azt mondja, van olyan férfi, akivel romantikázna, de valahogy erősen megcsappant a számuk az utóbbi időben. „Kihalóban lévő fajta. Elfelejtenek visszahívni.”

Az erkölcsi norma

Zs. úgy vélekedett a kérdésről, hogy neki ez nem fér bele az erkölcsi normáiba. Azt mondta, ha bármikor kiderülne róla, akkor nagyon szégyellné magát. Miután kérdőre vontam, hogy ez nem csak képmutatás-e, azt mondta, saját maga előtt szégyenkezne leginkább.

„Kell az intimitás és a bizalom. Én az egyéjszakás kalandokba sem megyek bele. Egyszerűen nem vagyok olyan.” Tényleg nem olyan, nem is erőltette soha.

A lényeg tehát az, hogy sokfélék vagyunk. Van, akinek a szexhez hozzátartozik a vadászat, a bárpult, az ital és a csábítás, azonban van, aki csak arra vágyik, hogy végre egyszer minden különösebb küzdelem nélkül arról szóljon egy egész éjszaka, hogy őt mi teszi boldoggá.

• férfi
• szex
• pénz
• vágyak
• prosti
• szextitok
• kendőzetlenül
• testiség
• Lélek&Test