Rabszolgából lett a Fehér Ház first ladyjének varrónője és bizalmasa: Elizabeth Keckley különös története

A 19. században sajnos igencsak ritkán fordult elő, hogy egy rabszolgasorba született nőből váljon sikeres üzletasszony. Elizabeth Keckley azonban azon kivételes asszonyok közé tartozik, akinek mindez sikerült.

Varrónői tehetségére már korán felfigyeltek, és bár rengeteg szörnyűségen ment keresztül, nem adta fel álmát. Megváltotta szabadságát, és egészen a Fehér Házig küzdötte fel magát.

Rabszolgasorba született Elizabeth Keckley

1818-ban jött a világra Virginiában egy rabszolganő, Agnes Hobbs és a rabszolgatartó ültetvénytulajdonos, Armistead Burwell ezredes gyermekeként. Azt pontosan nem tudni, hogy kölcsönös akaraton alapuló kapcsolat volt-e szülei közt, vagy nemi erőszak következménye lett a terhesség, ám valószínű, hogy az utóbbiról volt szó. Mindezek ellenére Elizabeth Hobbs rabszolgasorba született, anyja férje pedig, bár tudta, nem az övé a kislány, a nevére vette.

A Burwellek nagyon megszerették Elizabethet, még azt is megengedték neki, hogy írni és olvasni tanuljon a többi gyerekkel. Emellett anyjának segített ruhákat varrni, ötévesen pedig rábízták a család legkisebb jövevényének gondozását. Amikor a babával valami hibát követett el, szigorú büntetésben, súlyos testi fenyítésben részesítették általában verés formájában. 14 éves korában Észak-Karolinába küldték, hogy Armistead Burwell fiának és feleségének dolgozzon. A pár gyakran ok nélkül vagy mondvacsinált okokkal ostorozta meg a fiatal lányt, egy helyi üzlettulajdonos pedig többször is megerőszakolta az itt töltött évek alatt. A férfi teherbe ejtette őt, és fia született.

Megvásárolta szabadságát

1842-ben tért vissza Virginiába. Egykori földesura eddigre már elhunyt, így annak szeretőjéhez került, majd az egész Garland család St. Louisba költözött. Egyre elismertebb varrónő lett, ruhakészítőként pedig fontos kapcsolatokat alakított ki az itt töltött 12 év alatt. 1850-ben egy James Keckley nevű férfi, akivel még Virginiában találkozott, házassági ajánlatot tett neki. Elizabeth nem volt hajlandó rabszolgaként házasodni, mert nem akarta, hogy még egy gyermekére ilyen sors várjon, ezért visszautasította a kérést. Megkérdezte a Garland család fejét, hogy megvásárolhatja-e saját és fia szabadságát, de többszöri elutasítást kapott. Az asszony mindenképpen törvényesen akarta megszerezni szabadságát, és végül sok próbálkozás és rengeteg munka után 1200 dollárért váltotta meg azt. Garland úr valószínűleg azért engedélyezte ezt végül, mert a nő évek óta hűen szolgálta a családját. 1855-ben írták alá hivatalosan is a papírokat, eddigre már hozzáment James Keckley-hez is.

Nem sokkal később elhagyta férjét, és továbbra is varrónőként dolgozott St. Louisban, hogy visszafizesse a kölcsönöket, amit szabadsága megszerzéséhez vett fel. 1860-ban Washingtonba költözött, egy egykori ügyfelének köszönhetően pedig a munkavállalási engedélyt is megkapta. Keckley-nek egyre nagyobb híre ment varrónőként, tehetségére sokan felfigyeltek. Folyamatosan bővítette ügyfélkörét, és egyre tehetősebb, előkelőbb kliensekre tett szert.

A first lady varrónője és bizalmasa lett

A Lincoln beavatását megelőző hetekben megkereste őt Margaret McClean, a leendő elnök egyik pártfogója, és arra kérte, hogy készítse el ruháját a Lincoln és felesége által tartott vacsorapartira. Bár a rövid határidő miatt először visszautasította az ajánlatot, a hölgy végül felhívta a figyelmét, hogy ez nevet szerezhetne neki a Fehér Házban, ezért elvállalta a feladatot. A nő annyira elégedett volt az elkészült ruhával, hogy beajánlotta Elizabethet Mary Todd Lincolnnak, aki, mint kiderült, korábban is hallott a varrónő tehetségéről. A first ladyvel a beavatási szertartás előtt találkoztak először, a hölgy pedig másnap reggelre magához is rendelte Elizabethet, és egy ruhát rendelt tőle, amiben végül hatalmas sikert aratott, így még többet kért az asszonytól. Idővel a munkakapcsolat mellett baráti viszony alakult ki köztük, Elizabeth egyenesen Mary Todd Lincoln bizalmasa lett. Az pedig, hogy mindketten elvesztették fiaikat, csak még jobban összekovácsolta őket. 

Közben 1862-ben megalapította a Contraband Relief Association - később Ladies' Freedmen and Soldier's Relief Association - nevű jótékonysági szervezetet, mely élelmet, menedéket, ruházatot és orvosi ellátást adott a nemrég kiszabadított rabszolgáknak.

Az asszony sokáig a Fehér Ház életének szerves része volt, ő állt Mary Todd Lincoln mellett férje 1865-ös halála után is. Amikor az özvegy adósságba került, Elizabethet kérte meg arra, hogy segítsen eladni ruháit, ám emiatt súlyos kritikákat kaptak, az ötlet pedig kudarcot vallott. A varrónő később az egykori first lady tudta nélkül adományozott el Lincoln-emléktárgyakat, és engedélyt adott, hogy a ruhákat egy vándorkiállításon mutassák be, ez azonban nem nyerte el Mary Todd Lincoln tetszését, és egyre csak nőtt köztük a feszültség.

Az emlékiratok okozták karrierje vesztét

Elizabeth Keckley ez idő tájt az emlékiratain dolgozott, és 1868-ban publikálta élete történetét Behind The Scenes címmel, amiben nemcsak a washingtoni nőkkel folytatott intim beszélgetéseinek részleteit, valamint Mary Todd Lincolnnal való kapcsolatát, hanem a ruhaeladási ügyet is részletezte. A könyvet az emberek nem fogadták túl jól, és az egykor first lady sem. Úgy érezte, bizalmasa elárulta őt, innentől kezdve pedig megszakította vele a kapcsolatot, és többet a nevét sem volt hajlandó megemlíteni. Az asszony ezután is varrónőként dolgozott, de sok vásárlóját elvesztette. Később a Wilberforce Egyetemen tanszékvezetőként tanította a szakmát. Végül 1907-ben, 89 évesen hunyt el.

Harriet Tubman története

Harriet Tubman valószínűleg 1820-ban vagy 1822-ben született Harriet Green és Benjamin Ross gyermekeként, Edward Brodess rabszolgájaként. Szörnyű gyermekkora volt: ötéves korától kezdve más-más embereknek adták bérbe, és folyamatosan borzalmas bánásmódban részesült. A sok szenvedést megélt fiatal lány hatalmas lelkierejével képes volt megszökni a fogságból, ezután pedig több száz sorstársa életét tette jobbá. Nem véletlenül emlegetik őt Fekete Mózesként.

• történelmi érdekesség
• elizabeth keckley
• varrónő
• női sorsok
• inspiráló nők
• Lélek&Test