A zsidó származású Edith Stein, akit II. János Pál pápa szentté avatott: a nő Auschwitzban hunyt el

Európa egyik társvédőszentje Keresztes Szent Terézia Benedikta, egy zsidó származású nő, eredeti nevén Edith Stein, német filozófus és apáca. Egész életében szenvedélyesen kutatta az igazságot, érdeklődésének középpontjában a szeretet állt.

Bár egy olvasmányélmény hatására megkeresztelkedett, népéről sem feledkezett meg. Hollandiából hurcolták el az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol a gázkamrában lelte halálát. II. János Pál pápa 1998-ban avatta szentté.

Ortodox zsidó családba született

Edith Stein Breslauban, a ma Lengyelországhoz tartozó Wrocław városában született 1891-ben, jom kippur idején, a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepén, ortodox zsidó családba, 11. gyermekként. Édesapját nagyon korán vesztette el, de az édesanyja mindenért kárpótolni kívánta a gyermekeit, a legjobb oktatást biztosítva nekik.

Tinédzserként Edith elhagyta a vallását, és ateista lett. 1913 áprilisában a göttingeni egyetemen hallgatta Edmund Husserl filozófus egyik kurzusát, ami olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, doktorátust szerez filozófiából. Amíg tanulmányai az első világháború kitörése miatt szüneteltek, önkéntes ápolónőként egy fertőző betegeket kezelő kórházban dolgozott. 1916-ban elkísérte Husserlt a freiburgi egyetemre, ahol summa cum laude eredménnyel doktorátust szerzett, majd tanársegédként dolgozott. Habilitálni viszont nem engedték azért, mert nő volt.

Katolikus hitre tért

A misztikus Avilai Szent Teréz önéletrajzának olvasása örökre megváltoztatta az életét: 1922-ben megkeresztelkedett, majd a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. Itt megismerkedett a katolikus filozófiai tanokkal, és lefordította Aquinói Szent Tamás Az igazságról (De Veritate) című írását is. 1932-ben Münsterben, a katolikus egyház egyetemén lett óraadó, ám a náci törvények miatt le kellett mondania az állásáról. Levelet írt XI. Piusz pápának, amelyben arra kérte, hogy nyilvánosan ítélje el a náci rezsimet. Nem kapott választ, de az egyházfő 1937-ben közzétett enciklikájában elmarasztalta az antiszemitizmust, és kritizálta a náci ideológiát.

Edith Stein 1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába, itt vette fel a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Könyvet írt Aquinói Szent Tamás és Husserl filozófiájáról.

Tudta, hogy meg fog halni

Az 1938-as kristályéjszaka után Hollandiába helyzeték át, a karmeliták echti rendházába. A kolostorban a nővéreket és a diákokat is latinra és filozófiára oktatta, és újabb tanulmányokat írt. Közben aggódva figyelte a világban zajló eseményeket, érezte, hogy nem fogja túlélni a háborút. Miután a nácik megszállták Hollandiát, zárdatársai visszaemlékezései szerint méltósággal és tudatosan készült a rá váró nehézségekre és arra, hogy hamarosan véget ér az élete.

1942 júliusában a holland püspöki konferencia nyilvánosan elítélte a zsidóüldözést, az állásfoglalást felolvasták a templomokban is. Válaszul a nácik elrendelték, hogy minden korábban megkímélt, kikeresztelkedett zsidót tartóztassanak le. Ez történt Edithtel és nővérével, Rosával is, akiket 1942. augusztus 2-án fogtak el, majd néhány nappal később Amersfoort és Westerbork után több mint 900 zsidó származású személlyel együtt Auschwitzba vittek. A táborba érkezésük után nem sokkal gázkamrába vezényelték őket. Edith Stein valószínűleg augusztus 9-én hunyt el.

II. János Pál pápa 1987-ben Kölnben mártírként boldoggá, 11 évvel később Rómában pedig szentté avatta. Ő lett Európa hat társvédőszentjének egyike. Emlékét múzeum, iskolák és irodalmi alkotások őrzik, valamint egy 1995-ös film, A hetedik szoba, Mészáros Márta rendezésében.

Brunszvik Teréz lenyűgöző élete

Brunszvik Teréz ifjúkori csalódása miatt maradt pártában, ám a magyar közügyekben aktívan részt vett, ő az első magyar óvoda alapítója is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia.)

• kapcsolat
• auschwitz
• szent
• zsidó
• edith stein
• történelem
• Lélek&Test